 |
|||||||
 |
|||||||
 |
HUNGARIAN POLITICAL SCIENCE ASSOCIATION
|
|
ALAPÍTVA: 1982 |
|
|||
|
|||||||
|
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A MAGYAR POLITIKATUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE „VÁLSÁG – VÁLASZTÁS – DEMOKRÁCIA” A Társaság Elnöksége a vándorgyűlés házigazdájának a Szegedi Tudományegyetem Politológiai Tanszékét, szakmai igazgatóknak Fábián György (gyfabian@polit.u-szeged.hu) és Kovács László Imre (kovlaszim@gmail.com) egyetemi docenseket kérte fel. A rendezvény szervezési igazgatói Soós Edit (soos@polit.u-szeged.hu) és Molnár Judit (mjudy@polit.u-szeged.hu) egyetemi docensek. A magyar demokrácia az utóbbi években eddig nem tapasztalt kihívásokkal néz szembe. A rendszerváltozás utáni első tizenöt évben sokszor felemlített stabilitás (a kormányok nálunk kitöltik a parlamenti ciklusokat, nem merül fel előrehozott választás, az éles politikai küzdelmek szereplői legalább a játékszabályokat illetően tudnak közös álláspontra jutni, az „utcai politizálás” is alapvetően demokratikus-jogállami keretek között zajlik stb.) mostanra megrendülni látszik. Nyílt politikai konfliktus az államfő-választásnál, kormányválságok, felbomló koalíciók, miniszterelnök-cserék lemondással és konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal, kisebbségi kormányzás, utcai zavargások, éles etnikai konfliktusok – a magyar demokrácia egymásra torlódó jelenségei. Mindeközben politikai pártok jönnek létre a „semmiből” és érnek el választási sikereket, mások felmorzsolódnak és eltűnni látszanak, a szilárdnak hitt bipoláris pártstruktúra politikai erőegyensúlya felbillenőben van, a „politikai kompasz” zavarodottan forog körbe, a pártküzdelmek új dimenziói nyílnak meg, hagyományos eszközök (mint a népszavazás) új szerepet kapnak, erős civil mozgalmak és szerveződések bontakoznak ki. I. SZEKCIÓ: ÚJ VILÁGREND? – VÁLSÁG ÉS VÁLSÁGKEZELÉS 1. panel: Globális – kelet-közép-európai – hazai válság A kelet-közép európai országokra eltérő hatással volt a válság és a különféle reakciók, szakpolitikai válaszok jelentős helyzeti előnyt vagy éppen hátrányt jelenthetnek az érintetteknek. Mindeddig csak az egy százalékos növekedést produkáló Lengyelország tudta elkerülni a recessziót, míg a Nemzetközi Valutaalap például Magyarország esetében 6,7 százalékos visszaesésre számít. Panelünkben elsősorban arra keressük a választ, hogy a gazdasági világválság hogyan rendezi át térségünk országainak erősorrendjét a társadalmi és politikai reakciók sikere alapján. Kérdéses, hogy a volt szocialista országok uniós tagként -Anne Applebaum szavaival élve - az „Európai Szétuniót” valósítják meg, vagy végre túlléphetünk azon a dilemmán, hogy a gazdasági problémáink, törékenyebb politikai és társadalmi rendszerünk visszahúzza a nyugat-európai államokat is. Panelünkben tehát azokat az egyedi közép-kelet európai válaszokat vizsgáljuk, amelyek térségünk hasonló problémáira keresték a megoldásokat és hatást gyakoroltak az Európai Unió közös fejlődésére is. 2. panel: A válság és a politikai világnézetek A világgazdaságot megrázó válság okairól, következményeiről, jelentőségéről zajló eszmecserékben megélénkült a különböző, egymásra reflektáló jobb- és baloldali politikai világnézetek, eszmerendszerek, felfogások követőinek vitája is. A panelbe olyan előadásokat várunk, amelyek ezeket a vitákat és a különböző elméleti, világnézeti álláspontokat elemzik, eszmetörténeti vagy analitikus módszerrel; nem kizárva a normatív megközelítést, de elfogadva a tudományos diskurzus normáit. 3. panel: Gazdaság és politika – válság idején A panel elsődleges célja a gazdaság–politika–válság háromszögébe eső társadalomtudományi kutatási eredmények megvitatása. A panelbe metodológiai, valamint földrajzi és időbeli tematikus kötöttségek nélkül várunk prezentációkat, melyek érintkeznek annak legalább egy kiemelt témájával, valamint hasznos felismerésekkel szolgálnak a 2000-es évek végi gazdasági válság megértéséhez. A globális gazdasági rendszer belső instabilitásában vagy éppenséggel a diszkrecionális kormányzati beavatkozás hibáiban keresendőek-e a válság gyökerei? Milyen maradandó változások érzékelhetőek a nemzetközi és magyar gazdaságpolitika intézményi és folyamat-dimenziójában? Hogyan érintette a válság a makrogazdasági- és pénzügypolitika, valamint szabályozás demokratikus ellenőrzését, illetve annak deficitét? Milyen elméleti következményekkel járt a krízis: beszélhetünk-e társadalomtudományi paradigmáink megújulásáról, a főáram eltolódásáról? II. SZEKCIÓ: „VÁLSÁG A VÁLSÁGBAN” – A MAGYAR POLITIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI ZAVARAI 1. panel: Alkotmányosság – Új alkotmány? – Alkotmánybíróság A politikai közösség jogi keretét az alkotmány adja. A válságban levő társadalomnak és politikai rendszernek tisztáznia és újra kell fogalmaznia az alkotmányhoz való viszonyát. A válsághoz az alkotmány gyengeségei járultak hozzá vagy éppen az alkotmányosság tekintélyének a megrendülése? Kell-e új alkotmány? – ez a kérdés nem új, épp húsz éve van napirenden. Milyen érvek hozhatók fel mellette és ellene? Milyen eszközökkel állítható helyre és szilárdítható meg az alkotmányosság tekintélye? Milyen szerepet játszik ebben az Alkotmánybíróság? Az Alkotmánybíróság hatásköreinek és eljárásának az újragondolása egészíti ki a panel tematikáját. 2. panel: Közvetlen és közvetett demokrácia – demokráciaértelmezések Az elmúlt évek vándorgyűlésein a képviseleti és közvetlen demokrácia viszonyának alapvető alkotmányjogi áttekintésére többször is sor került. A szinte egyöntetű alkotmányjogi kritika, és az elmúlt évek tapasztalatai azonban továbbra sem eredményezték nemhogy a problémák megoldását, de sok esetben még pontos meghatározását sem. A panel megoldást aligha adhat, de vitát kezdeményez: milyen tartalommal bír a demokrácia 20 évvel a rendszerváltás után? Mit várunk a képviselettől és mit a közvetlen döntéshozataltól? Mely alappillérek váltak be, és melyeket érdemes módosítani, vagy esetleg lecserélni? Az intézmények, vagy a demokrácia válságát látjuk-e Magyarországon? 3. panel: A parlamentáris kormányzati rendszer jogi és politikai problémái Húsz évvel a rendszerváltozás után számos működési zavar mutatkozik a magyar kormányzati rendszerben. A panel résztvevői annak a megvitatására vállalkoznak, hogy a kormányzati rendszerben érzékelhető erőteljes centralizáció valamint a „kancellári” típusú kormányfői hatalom további növelése milyen kihívást jelent az egész politikai rendszer működése szempontjából? A közigazgatási államtitkári poszt megszüntetése milyen módosulásokat, funkcionális zavarokat okozott az egész közigazgatás működésében? A kormányzati szerkezetben tervezett változtatások milyen nemzetközi trendekhez kapcsolódnak, a kormányzati stratégia-alkotás és a kormányzati koordináció eddig alkalmazott modelljei mennyiben járultak hozzá a kormányozhatóság fenntartásához? Magyar sajátosságnak tekinthető-e és a hatalmi ágak hazai egyensúlyi rendszeréből következik-e, hogy a kormányzati stabilitás a pártrendszer erőteljes módosulása ellenére is folyamatosan fenntartható volt? A panel ilyen és ehhez hasonló kérdések körbejárására vállalkozik, ehhez várjuk az előadók jelentkezését.
III.SZEKCIÓ: A 2009-ES EURÓPAI PARLAENTI ÉS A 2010-ES ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS 1. panel: A választási eredmények komparatív elemzése Kevesebb mint egy éven belül, 2009 nyarán és 2010 tavaszán két országos választásra kerül sor Magyarországon, amelyek ugyan – többek között – a szavazói aktivitás és a voksolás tétje miatt jelentős különbségeket mutatnak, mégis jó lehetőséget kínálnak az elemzésre, az összehasonlításra. A panel kifejezetten e két szavazás eredményeinek tudományos igényű vizsgálatára törekszik: olyan munkákat várunk, amelyek egy-egy terület (település, egyéni választókerület, megye, régió), vagy egy-egy politikai erő választási eredményeinek részletes, a korábbi adatokkal is összehasonlító feldolgozására tesznek kísérletet. A regionális különbségek bemutatása mellett a választási rendszer(ek) működését szemléltető előadásokat is örömmel fogadunk.
2. panel: A választások és a pártrendszer átalakulása A pártok palettája és a pártok közötti viszonyok meglehetős stabilitást mutattak az elmúlt két évtizedben Magyarországon. A 2009-es és 2010-es választások azonban drámai változásokat hoztak felszínre. A panel a változások legfontosabb dimenzióit ragadja meg: az erőviszonyok, az ideológiai kínálat, a társadalmi-szervezeti beágyazottság, a kormányzati alternatívák, és a pártok egymás közti viszonyainak átalakulását. Arra keresi a választ, hogy milyen politikusi döntések, társadalmi folyamatok, intézményi ösztönzők okozták a változásokat. A panelbe továbbá olyan előadásokat várunk, amelyek összevetik az új politikai konfigurációt más országok párt-kínálatával.
3. panel: Kampánystratégiák – választói magatartás – szavazótáborok Sokak szerint az országgyűlési választások kapcsán minden a kampányon múlik. Mások szerint a kampányok keveset változtatnak a szavazói preferenciákon – s különösen így van ez 2010-ben. A szekció arra a kérdésre keresi a választ, milyen volt a 2010-es választási kampány, s hogyan hatott – vagy nem hatott – ez az egyes pártok szavazótáborára. Így a választási kampány hatásait elemző, valamint a szavazótáborok jellegére és változására kitérő munkákat egyaránt várunk.
IV. SZEKCIÓ: A VÁLSÁG ÉS AZ ÁLLAM 1. panel: Az állami intézményrendszer működési zavarai A panelben – a magyar politikai rendszer keretei közt maradva – az állam működését, gazdasági, szociális, politikai vagy éppen közjogi funkcióit tárgyaló problémákkal foglalkozhatunk, de felvethetünk teoretikus és nemzetközileg releváns kérdéseket is. Például "A válság állama? vagy az állam válsága?" paradigmatikus érvényű dilemmát érdemes lenne analitikusan kibontani. Ma az állami feladatokat és intézményeket azért kell át- és újragondolni, mert a megelőző – dezetatizációval és deregulációval jellemezhető – periódus elősegítette a válság kialakulását? Vagy éppen ellenkezőleg: e 30 éves vonalnak ("Government isn't the solution, government is the problem") a gyakorlati következetlenségei okozták a meglévő bajokat, tehát a mérsékelt állam koncepciójának „újragombolása” és megerősítése következzék. Hagyományos, nemzetállami keretekben és intézményekben értelmezhető folyamatokról van-e szó, vagy az elemzés egy átfogóbb léptékű egységét, a régiót vagy a világrendszert kell-e alkalmaznunk a problémák leírásához és értelmezéséhez? Melyek egy fejlesztő állam funkciói a globális kapitalizmusban? Létezik-e közgazdasági államfogalom a politikai, szociológiai és jogi államfogalmak mellett? 2. panel: Kormányzás és közpolitika Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai politikatudományi kutatások érdeklődésének egyik központi témája lett a „kormányzás”, amely az állam, ezen belül a végrehajtó hatalmi ág hagyományosan inkább institucionalista vizsgálata helyett a funkcionális megközelítésre helyezi a hangsúlyt. Magyarországon az európaizálás, a közigazgatási-, vagy államreform erőlködések, és különösen a jelenlegi gazdasági világválság kezelésének feladata a kormányzati kapacitást mint kormányzási képességet exponálja. A kormányzás, a közpolitikai szemlélet, egyes kiemelkedően fontos közpolitikai területek, a közszolgálat, a közpolitikai döntések és kudarcok témáiból izgalmas publikációk születtek, és megérett az idő arra, hogy ezeket politikatudományi szakmai vitában áttekintsük.
3. panel: Önkormányzatok – közigazgatás – civil társadalom A panel azt vizsgálja, hogyan változik politika és közigazgatás kapcsolata az önkormányzatokban, melyek a helyi politikai élet környezeti és működésbeli sajátosságai. Miként befolyásolja a közigazgatás a helyi politikai döntéseket, mi jellemzi a politikusok és köztisztviselők munkamegosztását, a civil társadalom, a közszolgálatot irányítók és a politikusok közötti kapcsolatot? Milyen hatással van a média befolyása a helyi közéletre, ez hogyan tükröződik az önkormányzatok kommunikációs stratégiájában? A panel választ keres arra, hogy a települési önkormányzatok és a megyei önkormányzatok szerepvesztése, ugyanakkor a többcélú kistérségi társulási rendszer megerősödése a hatékonyabb feladatellátást eredményezett-e az elmúlt évek során? A vándorgyűlés nyitott, a rendezvényen előadóként és érdeklődőként nem csak a Társaság bejegyzett tagjai vehetnek részt. Előadásokkal e-mail útján a fentebb felsorolt PANELVEZETŐKNÉL lehet legkésőbb MÁRCIUS 15-ig jelentkezni. A jelentkezésben meg kell adni az előadó nevét, munkahelyét, beosztását, e-mail címét, valamint előadása címét és 200-300 szavas absztraktját. A beérkezett absztraktok alapján a panelek programjának összeállítása, véglegesítése a panelvezetők kompetenciája, az előadások elfogadásáról ők értesítik a jelentkezőket március 25-ig. A Társaság Elnöksége és a szervezők bíznak abban, hogy a Vándorgyűlés a korábbiakhoz hasonlóan színvonalas szakmai programot és a párbeszéd lehetőségét nyújtja a résztvevőknek. Az SZTE ÁJK Politológiai Tanszékének munkatársai és hallgatói pedig – házigazdaként – azt is remélik, hogy az itt töltött két nap kellemes időtöltést jelent majd a Szegedre látogatóknak.
|
|