|
A RENDSZERVÁLTOZÁS HÚSZ ÉVE
Felhívás előadás tartására
1. A konferencia témája
2. A tervezett szekciók listája
3. Jelentkezés
1. A konferencia témája
A magyarországi rendszerváltozás óta mintegy húsz esztendő telt el. Ez már
történelmi idő, ami lehetőséget ad a vissza- és áttekintésre. Kirajzolódnak
tendenciák. Látszanak a "hosszú demokratikus" átmenet útelágazásai, a
kibontakozó új magyar politikai realitás legfontosabb vonásai. A politikai
valóság és a politikatudomány is sokat alakult húsz év alatt, de kérdés,
hogyan alakultunk, most miben vagyunk és hová tartunk. Vajon milyen
folyamatok formáltak bennünket, miért így, és miért nem másként alakult az
ország helyzete? Talán az is látszik már, hogy mit tettünk jól és mit
tettünk rosszul. Úgy véljük, húsz évre visszatekintve kötelező önkritikusnak
lenni politikusnak és tudósnak egyaránt.
Napjainkban az ország politika állapotát illetően általános a rossz
hangulat, nem is csak a világgazdasági krízis miatt. Vajon ez a jobbítási
vágy kifejeződése és a javítás retorikai formája, vagy a helyzet pontos
számbavétele? Ha igen, akkor "miért jutottunk ide?". Mit mutat a gazdaság
helyzete, milyen a pártrendszerünk, miért így működik a politika
intézményrendszere az önkormányzatoktól a parlamentig, miért kudarcosak a
közpolitikai intézkedések, hol vannak ebben a folyamatban a civilszervezetek
és a politikai elitek, hogyan alakult át hazánk külkapcsolati
viszonyrendszere, és így tovább. A kérdések sorolhatók, mert számosak. A
vándorgyűlés paneljeiben elhangzó előadások ilyen és ehhez hasonló
problémával foglakoznak majd, természetesen a Vándorgyűlés témájának
megfelelően, döntően egy húsz éves folyamatból tekintve az eseményekre és a
mai állapotokra. Bízunk abban, hogy a konferencián szóba kerülnek a témát
érintő legfontosabb kérdések.
Ezen elvek és törekvések jegyében szervezzük a Magyar Politikatudományi
Társaság soron következő, XV. Vándorgyűlését, és várjuk a jelentkezőket
előadások tartására. Az Elnökség a konferencia előkészítésére és tartalmi
munkájának szervezésére Szakmai Bizottságot hozott létre. A bizottság
vezetője a konferencia szakmai igazgatója, Szabó Márton a Miskolci Egyetem
Politikatudományi Intézetének egyetemi tanára: szabo@mtapti.hu, tagjai az alant megnevezett Témavezetők, a
társaság elnöke és főtitkára, valamint vándorgyűlés szervezési igazgatója.
Az Elnökség a Szakmai Bizottság javaslata alapján az alábbi öt szekcióban és
tizennyolc panelben hirdeti meg az előadásokat és várja absztraktok
beküldését. Lehetőség van azonban nemcsak előadással, hanem
panelszervezéssel is pályázni a részvételre. Terveink szerint ezekből a
panelekből egy hatodik, nyitott szekciót szervezünk a Vándorgyűlésen.
2. Tervezett szekciók és panelek
I. szekció: Gazdasági-társadalmi környezet
A kelet-európai rendszerváltás mint történelmi jelenség
Témavezető Krausz Tamás egyetemei tanár, ELTE BTK Történeti Ruszisztikai
Intézet
E-mail krausztamas@mail.tvnet.hu
A panel előadásai a kelet-európai országok és régiók történeti
sajátosságaiból kiindulva elemzik a rendszerváltozás politikai,
gazdasági-társadalmi folyamatait., és kiemelt figyelmet kívánnak fordítani a
nemzeti kérdés, a tulajdonváltás és az új elit intézményes megszületésének
problémáira. Az országokat illetően Oroszországtól Mongóliáig,
Lengyelországtól Romániáig, Horvátországig, Szlovéniáig terjedhet a kör. Azt
várjuk, hogy az előadások elsősorban összehasonlító perspektíva alapján
vizsgálódjanak, de elemezhetik külön-külön is az egyes országok
sajátosságait. Mindez arra szolgál, hogy jobban értsük a hazai
rendszerváltozás természetét és az azóta eltelt két évtized eseményeit és
történeteit.
A politikai és a gazdasági teljesítmények kapcsolata
Témavezető Palócz Éva igazgató, Kopint-Tárki Zrt.
E-mail palocz@kopint-tarki.hu
A panel a politikai tényezőknek a gazdasági teljesítményére való hatását,
ennek különböző csatornáit és összefüggéseit vizsgálja. Szélesebb értelemben
a társadalom és a gazdaság kapcsolatát is elemzi, amennyiben a politikát a
társadalom leképeződésének tekintjük. A politikai tényezők formájában olyan,
mennyiségi mutatókkal nehezen leírható faktorokról van szó, amelyeket a
standard növekedés-elméletek nehezen tudnak kezelni, holott a fejlődés
fontos összetevői. Magyarországon a kérdés ma különösen aktuális, mivel a
jelenlegi súlyos gazdasági problémák gyökere - a legtöbb szakértő szerint -
a politikai szempontoknak a gazdasági megfontolások felett való
eluralkodásában rejlik. A panel foglalkozik a társadalmi attitűdök és
értékek szerepével a gazdaság növekedésében.
Az értelmiségi kánonképzés folyamata 1989 után
Témavezető György Péter egyetemi tanár, ELTE Művészetelméleti és
Médiakutatási Intézet
E-mail gpeter@emc.elte.hu <mailto:gpeter@emc.elte.hu>
A panel az elmúlt húsz év egyik legdrámaibb változássorozatát elemezi; az
értelmiségi kánon uralásához és újratermeléséhez szükséges technika és
infrastruktúra teljes átalakulását. 1989 után ugyanis egyszerre és egymást
erősítve ment végbe a politikai és a technológiai átalakulás az pedig
javarészt a véletlenen múlott, hogy a két trend a posztszocialista
országokat egyszerre érte el. A demokratikus viszonyok és a technológiai
forradalom egymást erősítették, egyes pontokon legitimálták is. Mára viszont
megváltozott a helyzet: a neoliberális gazdasági modell nyilvánvalóan mély
válságában az a kérdés, hogy milyen érvek szólnak a neoliberális kulturális
politika fenntartása mellett. Továbbá, milyen technológiai,
médiaszabályozási lehetőségeink vannak a kortárs és nemzeti kultúra
újradefiniálására. Ebben a keretben a kialakult értelmiségi kánonképzés,
illetve annak intézményei végképp illegitimek, - szoros összefüggésben a
technológiai kérdésekkel. Végül vizsgálandó, mint állunk a regionális
dimenziók és a kanonizálódás viszonyrendszerével.
II. szekció: Pártok és választások
The Hungarian party system in comparative perspective
Panel oganizers Zsolt Enyedi Associate Professor, CEU András Bozók
Professor, CEU
E-mail enyedizs@ceu.hu
Two decades have passed since the first Hungarian post-communist parties
have been established. The trajectory of the Hungarian party system forms
part of the general Central Eastern European democratization and
consolidation process and it shows similarities with other "Third Wave" trajectories. Therefore it is more than justified to examine its
specificities through a comparative lens. The panel calls for papers that
analyze one or more of the following party system characteristics:
ideological configuration and polarization, fragmentation, patterns of
alliances, institutionalization, volatility, style of competition,
flexibility, and linkages to state and society. The comparative perspective
should either manifest itself by references to regional and universal
standards, to specific other countries, or it should lead to a full fledged
multi-country study, in which Hungary is treated as one of the empirical
cases. We welcome both quantitative analyses and qualitative assessments,
the latter should ideally include some sort of typology of party systems.
Papers can either focus on a specific period or analyze the developments of
the past twenty years.
Változás előtt vagy változás után: a magyar pártrendszer 20 éve
Témavezető Tóth Csaba stratégia igazgató, Republicon Intézet
E-mail toth.csaba79@gmail.com
A magyar pártrendszert furcsa ellentmondások jellemzik. A közbeszéd attól
hangos, hogy a pártok "eltávolodtak" a társadalomtól; hogy az embereknek
elegük van a pártokból, s hogy új pártokra van szükség. Ehhez képest azonban
a magyar pártrendszer meglepően stabil, s az empirikus adatok nem támasztják
alá, hogy az emberek az átlagosnál elégedetlenebbek lennének pártjainkkal.
Valóban "megállíthatatlanul" haladunk a kétpártrendszer felé - vagy a
koncentráció jelensége már a múlté? "Befagyott-e" a magyar pártrendszer -
vagy számíthatunk még radikális változásokra? Van-e változás a
közhangulatban a pártok megítélését illetően 2008/09-ben - vagy csak a
"szokásos" pártellenes attitűd jelenik meg újra? Ilyen, és ehhez hasonló
kérdések állnak a panel középpontjában, amely a pártrendszer alakulását,
annak múltját és jelenét vizsgálja.
Öt választás Magyarországon: állandó és változó elemek az országgyűlési
választásokon
Témavezető Fábián György docens, Szegedi Tudományegyetem, ÁJK Politológiai
Tanszék
E-mail gyfabian@polit.u-szeged.hu <mailto:gyfabian@polit.u-szeged.hu>
A panel a demokrácia alapvető elemének, a parlamenti választásoknak
magyarországi alakulását vizsgálja a folyamatosság és változások tükrében.
Mennyire állandóak és mennyire változtak választásonként a magyar választási
rendszer jellegzetességeiből adódódó politikai következmények
(reprezentativitás, pártrendszer, kormányozhatóság). Hogyan alakult a
különböző alternatívák megjelenése, a pártversengés jellege, hogyan
változtak a pártok választási stratégiái, programjai, kampányai az egyes
választásokon. Milyen volt a pártok támogatottsága, változott-e a
támogatottság, a kormánypártokra és az ellenzékre leadott szavazatok aránya
az idők folyamán. Vannak-e a pártok támogatottságának állandó és változó
elemei népességcsoportonként illetve területi metszetben, választási
földrajzi értelemben. Voltak-e a választói részvételnek, magatartásnak, az
érzelmi és racionális elemek arányának, hatásának különbségei az egyes
választásokon.
Politikai manipuláció az elméletben és a magyar politikai gyakorlatban
Témavezető Meszerics Tamás egyetemi adjunktus, CEU Politikatudományi Tanszék
E-mail meszert@ceu.hu
A panel célja, hogy körüljárjuk a politikai manipuláció jelenségét mind az
elmélet, mind az empirikus elemzések síkján. Bár a szervezők William Riker
manipulációval kapcsolatos munkássága felől kívánják megközelíteni a
kérdést, természetesen más elméleti kiindulópontot választó elemzéseket is
szívesen veszünk. Az elmélet és a gyakorlat szembesítése során többek között
arra keressük a választ, hogy a politikai manipuláció vajon a demokratikus
politikai berendezkedés fontos hiányossága, vagy a politikai folyamat
szerves velejárója; illetve, kiemelt jelentőséget kell-e tulajdonítanunk a
manipuláció jelenségeinek egy fiatal, jelesül a magyar demokrácia esetében.
III. szekció: Intézmények, szervezet
A modern magyar parlamentarizmus átmenete (Az Országgyűlés: 1985-2009)
Témavezető Zárug Péter Farkas adjunktus, Miskolci Egyetem Politikatudományi
Intézet
E-mail zarugpeter@chello.hu
A panel célkitűzése a magyar parlamentarizmus átmenetének áttekintése a
politikatudomány legkülönbözőbb területei és eltérő módszertani
megközelítések szerint. Előadásokat várunk a Magyar Országgyűlés elmúlt
20-25 évének intézménytörténeti, politikatörténeti, eszmetörténeti,
törvényhozástani, közjogi, választójogi, alkotmánytani, párttörténeti
szempontú feltárására. Ugyanakkor esettanulmányok és összehasonlító
politológiai témák is szerepelhetnek a panelben, mint a plenáris-,
bizottsági-, szakértői-, farakció- vagy hivatali munka a parlamentben, és
ezek összehasonlító elemzései. Az előadók a panel munkájának eredményeként
mérleget kellene vonjanak a törvényhozó hatalmi ág átmenetéről, ennek a
demokratikus intézmények kiépítésében betöltött szerepéről, valamint
politikai és intézményes munkájának két évtizedes teljesítményéről.
Kormányok és kormányzás (1990-2009)
Témavezető Gallai Sándor egyetemi docens, BCE Politikatudományi Intézet
E-mail sandor.gallai@uni-corvinus.hu <mailto:sandor.gallai@uni-corvinus.hu>
A kormányok és kormányzás (1990-2009) című panel a rendszerváltás utáni
Magyarország kormányait és kormányzatait elemzi. Az elemzések középpontjában
a kormányzás szerkezeti, személyi, irányítási és működési aspektusai állnak.
Ennek megfelelően olyan írásokat és előadásokat várunk, amelyek vagy a
kormányzati struktúrában bekövetkezett változásokat követik nyomon, vagy a
kormányok működését és irányítását vizsgálják különböző nézőpontokból.
Utóbbi részeként tárgyalhatók az egyes kormányok mozgásterét befolyásoló
tényezők, valamint az irányítást és működést meghatározó személyi, ideológia
és egyéb politikai összetevők is.
Kihívások és válaszok az önkormányzatok életében
Panelfelelős Kákai László adjunktus, Pécsi Tudományegyetem, BTK Politikai
Tanulmányok Tanszék
E-mail kakail@btk.pte.hu <mailto:kakail@btk.pte.hu>
Az elmúlt több mint 20 esztendő során érzékelhető egyre nehezedő gazdasági
légkör a központi kiadások folyamatos mérséklését eredményezte, amely egyre
nagyobb - bár országonként eltérő mértékben - érinti/tette az önkormányzatok
"költekezését", gazdálkodását, helyi társadalomszervező képességét. Azok a
kihívások, melyekkel az önkormányzatoknak szembe kell/ett nézni, sokkal
szélesebb körűek, mint amit egy-egy periódusban jelentkező "pénzügyi krízis"
jelent. Vajon milyen kihívások előtt állnak az önkormányzatok húsz évvel a
rendszerváltozás után? Milyen esélyei vannak a lokalitásnak a
globalizációval szemben? Milyen politikai, gazdasági és társadalmi
válaszokat adhatnak az önkormányzatok?
A civil szervezetek helyzet és kutatásának tapasztalatai az elmúlt két
évtizedben
Témavezető Téglás János Vencel tanársegéd, Miskolci Egyetem
Politikatudományi Intézet
E-mail boltjv@uni-miskolc.hu
A szekcióba elsősorban olyan előadásokat várunk, amelyek a magyar civil
társadalom változásairól, tendenciáiról szólnak. Ugyanakkor fontosak
lehetnek azok a megközelítések is, amelyek a kutatás irányainak a tárggyal
összefüggő változásait mutatják be. Az alábbi kérdések megvitatását
javasoljuk: Van-e szerepük a civil szervezeteknek a társadalom alakításában?
Reziduális jelenségként kezelendők-e, vagy saját jogukon is kutatásra
érdemes, kihagyhatatlan szereplői a magyar demokráciának? Állami szervezetek
és civil szervezetek közötti kölcsönhatásról vagy az állam által szabadon
hagyott tér kitöltéséről van-e szó? Spontán szerveződésekről, vagy inkább
funkcionális hiányok betöltéséről beszélhetünk-e esetükben? A "civil szféra"
szektor vagy hálózatok formájában ragadható-e meg? Ellenállás vagy
együttműködés jellemzi-e a szereplőit? Kapcsolódás vagy autonómia? A civil
szervezetek harcai, konfliktusai, stratégiái az elmúlt 20 évben.
Hozzájárultak-e és miben a demokráciához a civil szervezetek? Mit tanultak
az elmúlt 20 év alatt a civil szervezetek és mozgalmak? A civil szervezetek
kapcsolatrendszerei. Stabilitás és rugalmasság. Professzionalizmus és
laicitás.
IV. szekció: Köz- és szakpolitikák
Szakpolitikák a rendszerváltás utáni Magyarországon
Témavezető Pesti Sándor egyetemi docens, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet
E-mail pestisandor@ajk.elte.hu
A panel célja az egyes szakpolitikáknak a rendszerváltás óta eltelt húsz
esztendőt átfogó, áttekintő elemzése. A választott szakpolitika területén az
előadók összehasonlítják a jelentősebb politikai erők programját,
kormánypártként meghozott intézkedéseit, illetve kitérnek az egyes pártok
által képviselt nézetek, álláspontok idők folyamán bekövetkezett
változásaira is. Lehetőség van arra is, hogy csupán egy választott párt
valamely szakpolitikai programját elemezze az előadó (Például a Fidesz vagy
az MSZP gazdaságpolitikájának, nemzetpolitikájának, szociálpolitikájának,
oktatáspolitikájának, egyházpolitikájának stb. változásai az elmúlt húsz év
folyamán).
A közpolitikák kudarcai a rendszerváltás utáni Magyarországon
Témavezető Hajnal György osztályvezető, ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és
Társadalom-stratégiai Kutató Intézet
E-mail gyorgy.hajnal@externet.hu <mailto:gyorgy.hajnal@externet.hu>
A közpolitikák kudarcai a rendszerváltás utáni MagyarországonA kormányzat
tevékenységének elemzése és értékelése során gyakran valamilyen politikai
érték ill. ideológia, vagy éppen egyik vagy másik politikai szereplő,
illetve társadalmi csoport érdekei szolgálnak értékmércéül. A panel
ugyanezen tárgyat - vagyis az utóbbi tíz-húsz év kormányzati tevékenységét -
egy, az előbbitől némileg különböző, közpolitikai perspektívából vizsgálja.
E vizsgálat fókuszában a kormányzatnak az eredményes közpolitikai
cselekvésre irányuló képessége, pontosabban: ezen képességének hiányossága
és rendszerszintű korlátja áll. Az értékelés alapszempontja tehát az, hogy a
mindenkori kormányzat milyen mértékben képes olyan közpolitikák
megtervezésére és végrehajtására, amelyek alkalmasak az általa kitűzött,
illetőleg ésszerűen feltételezhető célok tényleges elérésére. A panel a
fentiek összefüggésében olyan kérdéseket kíván vizsgálni, mint például: A
magyar kormányzat utóbbi tíz-tizenöt évének tevékenységét vizsgálva hogyan
értékelhető a kormányzat - fenti értelemben vett - közpolitikai
teljesítménye? Megalapozott-e a közpolitikai kapacitás sajátosan magyar,
esetleg sajátosan posztszocialista korlátairól beszélni? A közpolitika
kudarcai milyen mértékben állandóak, "rendszerbe kódoltak", illetve
mennyiben függnek az aktuális kormány politikai összetételétől, esetleg
egyéb tényezőktől (pl. kormányzati szektor, kormányzati szint stb.)?
Egyáltalában: miben állnak e kudarcok: hogyan jelennek meg, és milyen
tényezőkre vezethetők vissza?
Média - Törvény - Társadalom
Témavezető Zsolt Péter egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem BTK Szociológiai
Intézet
E-mail zsolt@freemail.hu <mailto:zsolt@freemail.hu>
A médiatörvényről minden médiaszociológus és médiajogász sokkal érdekesebben
tud beszélni, mint azt a laikusok gondolnák, egyszerűen azért, mert sok
konfliktus és malőr volt körülötte. S nem csak a létrehozatalában, de aztán
a későbbiekben is. Amire viszont nekünk most választ kéne tudnunk adni, hogy
ezekből a konfliktusokból mit tanult meg az ország, no meg arra, hogy mit
kellett volna megtanuljon. Cinikusabbá vált, vagy okosabbá, realistábbá vagy
kiábrándultabbá? Mi a helyzet a jogalkotással, a civil társadalommal és a
médiaszakmával?
V. szekció: Nemzetközi viszonyok
"Az útkeresés és a hármas prioritás két évtizede" Külpolitikai törekvések
Magyarországon a rendszerváltás időszakától a külkapcsolati stratégiáig
Témafelelő Hegedűs Dániel tanársegéd, ELTE TáTK Politikatudományi Tanszék
E-mail dhegeds@yahoo.com
A szekció teret biztosítva a nemzetközi kapcsolatok különböző megközelítései
számára. Olyan előadások bemutatására kínál lehetőséget, melyek a
rendszerváltás korabeli, illetve azt követő magyar külpolitikai gondolkodás
és gyakorlati diplomácia érdek- és értékválasztásait, célprioritásait,
valamint ezek artikulációját, a magyar külpolitikai cselekvés struktúráját,
eszköztárát és hatékonyságát elemzik akár áttekintő jelleggel az egész
korszak, bizonyos elméleti-strukturális problémák, akár egyes
politikatörténeti elemek vonatkozásában.
Magyarország és az Európai Unió
Témavezető Szénási Éva főiskolai tanár, SZTE JGYPK
E-mail szenasi@philo.u-szeged.hu <mailto:szenasi@philo.u-szeged.hu>
A rendszerváltás megteremtette a lehetőséget az EU-hoz való csatlakozásra,
amelyet mind a politikai elit, mind a lakosság részéről fokozott várakozás
előzött meg. Az öt éves EU tagság lehetőséget nyújt arra, hogy objektíve
értékeljük és ítéljük meg a csatlakozás eredményeit és társadalmi
fogadtatását, megvizsgáljuk mennyiben váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A panel a csatlakozás és az azóta eltelt időszak komparatív és
multidiszciplináris elemzését tűzi célul. Középpontjában a bővítés kritikai
elemzése, a modernizáció és felzárkózás esélyei és buktatói állnak. Egyben
kitér az érdekérvényesítés szerepére az EU intézményekben és a részvételre a
szakpolitikai kezdeményezésekben. A témának külön aktualitást kölcsönöznek a
júniusi EP választások, illetve a 2011 első felében esedékes soros magyar
elnökségre való felkészülés, amelyek szintén a vizsgálandó kérdések között
kapnak helyet.
Magyarország a globalizálódó világban
Témavezető Lévai Imre tudományos főmunkatárs, MTA Politikai Tudományok
Intézete
E-mail h13695lev@ella.hu
A panel előadásai az alábbi témaköröket kívánják megvizsgálni, különös
tekintettel az elmúlt két évtized változásai és tapasztalataira.
Magyarország NATO- és EU-tagsága a globális környezetben (kül- és
biztonságpolitika, migráció és menekültügy, külgazdaság-politika,
környezetvédelem). Politikai és gazdasági ciklusok Magyarországon és az
Európai Unióban (szinkronitás és aszinkronitás, stabilitás és
destabilizálódás). Magyarország szerepe a bővülő és mélyülő európai
integrációban, a stratégiai partnerségi és szomszédsági kapcsolatokban
(Horvátország, Törökország, Oroszország, USA, Kína, India, Ukrajna, a
mediterrán térség). A világgazdasági válság lehetséges politikai és
gazdasági következményei Magyarországon és Európában ("balkanizálódás" és
"többsebességű" integráció, NATO-bővítés, "új" Varsói Szerződés,
involúció/devolúció/revolúció)
Magyarságpolitika és/vagy nemzetpolitika: a politika és a politikatudomány
mezsgyéjén
Témavezető Kántor Zoltán tudományos munkatárs, Magyar Külügyi Intézet
E-mail z.kantor@hiia.hu
A magyar állam és a határon túli magyarok viszonya politikai (bel- és
külpolitikai) kérdés, ugyanakkor a tudomány számára is értelmezési
kérdéseket vet fel. A szekcióban körüljárnánk a kérdés politikai és
tudományos vetületét, illetve a kettő közötti viszonyt. Politikai
szempontból a pártok nemzetértelmezései, a külpolitikai elképzeléseik,
valamint a magyar állam és a határon túli magyarok viszonyának
intézményesítése a kulcsfontosságú problémák. Tudományos szempontból pedig
arra keresnénk a választ, hogy milyen elméleti keretben értelmezhető ez a
reláció. Központi kérdés, hogy hol húzódik a politikai és tudományos
értelmezések közötti határ. Lehet-e tudományosan vizsgálni egy adott állam
és a határain kívül élő nemzettársak viszonyát, vagy a tudomány a politikai
tematizálás rabja marad? Segíthet-e a tudomány a nemzet meghatározásának
pontosításában, és ha igen, akkor várható, hogy a politika
professzionálisabban viszonyul a nemzet kérdéséhez? Összességében milyen -
elméleti és politikai - tanulságok vonhatók le a rendszerváltást követő húsz
év magyarság-, kisebbség- és nemzetpolitikájából? A szekció célja, hogy
kritikusan elemezze és értelmezze a magyar állam - ezen belül a különböző
politikai aktorok - elmúlt húsz évben folyatatott politikáját és ennek
kapcsán megvizsgálja, hogy ez a politika és a tudomány számára milyen
eredményeket hozott.
További panelek
Az érdeklődők kész panellel is pályázhatnak a megadott határidőig Szabó Mártonnál. Ebben az esetben a panelt szervező Témavezetőnek egyrészt el kell készítenie a panel
leírást az itt szereplő módon, továbbá csatolnia kell a panelban szereplő
előadások absztraktját olyan formában, ahogyan az a Felhívásunkban szerepel.
3. Jelentkezés
A konferenciára való jelentkezés nyitott, a rendezvényen nemcsak a társaság
bejegyzett tagjai vehetnek részt, de a tagok és a diákok kedvezményt
élveznek a regisztrációs díjban és a részvételi költségekben. Az előadás
feltétele a Szakmai Bizottság által elfogadott absztrakt és a határidőig
történő regisztráció. A tervezett előadás 200-300 szavas absztraktját
legkésőbb 2009 március 31-ig kell e-mailben elküldeni a témavezetők fent
megadott címére. Az érdeklődők természetesen személyesen is kereshetik az
illetőket. Az absztrakton fel kell tüntetni az előadás címét, a pályázó
nevét, beosztását, munkahelyét és e-mail címét.
Az érdeklődők kész panellel is pályázhatnak a megadott határidőig. Ebben az
esetben a panelt szervező Témavezetőnek egyrészt el kell készítenie a panel
leírást az itt szereplő módon, továbbá csatolnia kell a panelban szereplő
előadások absztraktját olyan formában, ahogyan az a Felhívásunkban szerepel.
Terveink szerint egy-egy panel számára két óra áll majd rendelkezésre az
előadások bemutatatására és megvitatatására, ezért az ideális előadás szám
négy. A vándorgyűlés számára külön honlap készül, ami tartósan fennmarad a
társaság honlapján az egyik linkként, és erre felkerülnek a beküldött
absztraktok is.
A jelentkezések elfogadásáról, a szekciók végleges programjáról a Szakmai
Bizottság az absztraktok beérkezése után dönt. Az előadások és a panelek
elfogadásáról a pályázók legkésőbb április 20-ig kapnak értesítést. Ezek
után, várhatóan május elején, meghirdetjük a vándorgyűlés részletes
programját, a regisztráció módját és határidejét. A kialakult hagyomány
szerint minden résztvevőknek, az előadóknak is természetesen, térítési díj
ellenében regisztrálniuk kell, aminek fejében megkapják a konferencia írásos
anyagait és igénybe vehetik a büfét. A konferencia két napjára mindenkinek,
aki ezt kéri, méltányos térítési díj ellenében teljes ellátást (reggeli,
vacsora, két ebéd), és szállást biztosítunk. A befizetett összegről
elszámolható hivatalos számlát adunk.
A kétnapos konferenciát 2009. július 3-án és 4-én, pénteken és szombaton
rendezzük a Miskolci Egyetemen. Házigazdánk az egyetem Politikatudományi
Intézete lesz www.politikatudomany.hu amelynek oktatói és diákjai szeretettel várják az érdeklődőket az egyetem
méltán híres Campusán. A konferencia szervezési igazgatója Fazekas Csaba
egyetemi docens, a Politikatudományi Intézet igazgatója. www.fazekascsaba.hu
Elérhetőségei: Miskolci Egyetem BTK
Politikatudományi Intézet, 3515 Miskolc,
Egyetemváros. T. (46)565-111/1947
bolfazek@uni-miskolc.hu
|
|
|
|
