A Magyar Politikatudományi Társaság Nemzetközi és Európa Szakosztálya vendége volt  dr . Győri Enikő, EU ügyekért felelős államtitkár.

(2010. november 08. - CEU)

„ Hogyan tudnak érvényesülni a magyar prioritások elnökségünk során?”   

A 2011. első félévében esedékes magyar EU elnökség megszervezéséért és lebonyolításáért felelős államtitkár-asszony bevezetőjében leszögezte, hogy a kormány célja a tisztességes és hasznos helytállás lesz, így a szerződésekből eredő kötelezettségeknek szeretnének elsősorban megfelelni. Győri Enikő kihangsúlyozta, hogy a Lisszaboni Szerződés következtében ugyan a soros elnökség szerepe némileg csökkent, viszont az egyeztetések és kompromisszumok meghozatalánál nélkülözhetetlen a háttérben tevékenykedő elnökségi adminisztráció. Ezért a sikeres elnökség véghezviteléhez folyamatos egyeztetésre van szükség a Tanács elnöke az Európai Parlament és a Bizottság között illetve a 27 tagállam között. Továbbá kijelentette, hogy az elnökséggel szemben komoly elvárásokat támaszt a következő trió két tagja, Lengyelország és Dánia, mivel szeretnék, hogy az intézmények ne tegyenek szert túl nagy befolyásra, ezért célunk az egyensúlyozás, illetve egy szolgáltató jellegű elnökség.

Az államtitkár asszony felvázolta az aktuális elnökség programpontjait, melyek a következők:

1, „Gazdasági kormányzás”:

Ezen részterület magába foglalja a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a társadalmi befogadás témaköreit, ami tulajdonképpen a Stabilitási és Növekedési Paktum szigorítását jelenti, amely elsősorban a makrogazdasági ingadozásokat kívánja szankcionálni. A gazdasági kormányzás tervéről az Európai Tanács és az Európai Bizottság eltérő javaslatot fogadott el, így a végleges kompromisszum meghozatala már a magyar elnökség idején fog megtörténni. A gazdaságot érintő témakörben kívánnak foglalkozni az európai szemeszter végrehajtásán és levezénylésén túl a közös nyugdíjrendszer megteremtésének lehetőségével, az EU2020 stratégiával, romapolitikával, valamint a demográfiai helyzettel és az uniós családpolitikával. A következő hétéves költségvetésről szóló vita 2011 áprilisában fog elkezdődni, így ennek megkezdése szintén a magyar elnökség feladata lesz.

2, „Építs az alapokra és mentsd meg a jövőt!”:

 A költségvetés kapcsán a kohéziós- és agrárpolitikai reform továbbvitele, illetve reformja elsődlegesen a magyar elnökségre hárul. Az energiapolitika területén februárra egy tanácsülést terveznek, ahol az energiabiztonságról kívánnak elfogadni közös nyilatkozatot.

A klíma- és környezetpolitikában kiemelkedő szerepet szánnak a Duna-stratégiának. Az államtitkár-asszony bizakodásának adott hangot a terv elfogadásával kapcsolatban, mivel a Bizottság már a dokumentum szövegezésén dolgozik, illetve 2012-ben egy átfogó vízpolitikai reformra is sor fog kerül. Elmondta, hogy a Duna-stratégia sok országot érintő közös ügy, így „projekt jellegű” munka, amelyhez külön forrásokkal viszont nem rendelkezik az EU. Továbbá hozzátette, hogy a Stratégia kitűnő lehetőség, hogy az országok együtt működjenek. Magyarország két projektben kíván részt venni. Az elsőben Romániával együtt a szélsőséges időjárás elleni küzdelme részleteit kívánják kidolgozni, a másik projektben Szlovákiával fogja kidolgozni az ivóvíz, illetve a vízminőség javításának lehetőségét. Államtitkár asszony továbbá kifejtette, hogy sem a hajózás sem a vízi-erőmű építésében nem kívánunk rész venni.

3, „Polgárközeli Európa”:

Cél, hogy minél közelebb érezzék az emberek az Uniót. Így Magyarország azt javasolja, hogy Románia és Bulgária, amennyiben megfelel a Schengeni övezethez való csatlakozás feltételeinek, akkor ehhez ne támasszanak más, politikai feltételeket, hanem történjen meg a belépésük. Emellett a korábban megkezdett Stockholmi program végrehajtása valamint a kulturális sokszínűség terjesztése is kiemelt szerepet kap.

4, „Felelősségteljes bővítés és globális kötelezettségvállalás”:

Magyarország támogatja a bővítést, így szorgalmazza, hogy Horvátország a magyar elnökség ideje alatt fejezze be a csatlakozási tárgyalásokat; továbbá a Nyugat-Balkán integrációjának felgyorsításában is érdekelt. Törökországgal kapcsolatos tárgyalásoknál pedig a „megfelelő ritmus” megtalálását szorgalmazzák. A Keleti Partnerség keretében pedig az érintett államok számára egy tartalmas tanácsokat tartalmazó javaslatcsomagot kívánnak országra szabottan elkészíteni.

Győri Enikő zárszavában elmondta, hogy jelenlegi megállapodások szerint egy szerződésmódosításra is esély van a gazdasági kormányzás miatt, így egy állandó válságkezelési mechanizmus létrehozásának a feladata is elindul. Melynek lényege, hogy 2013-ra a tagországok stabil gazdasággal rendelkezzenek, ami a világgazdasági válsághoz hasonló eseményeket is stabilan kivédjen. Arról, hogy ez a módosítás mennyi időt vesz igénybe, az nagymértékben függ attól, hogy kormányközi konferenciára (és Konventre) kerül-e sor vagy sem. Végezetül úgy fogalmazott, hogy elnökségünk elsődleges jelszava az lesz, hogy: „Az Unió nem önmagáért jó!”

                                                                                                                       dr Lux Ágnes

                                                                                                                        Pető Lilla

                                                                                                                        Ördögh Tibor