Hatályos alapszabály
letölthető itt

Az egyesület neve:
Magyar Politikatudományi Társaság
Hungarian Political Science Association
Association Hongroise de Science Politique
Vengerszkaja Asszociácija Politicseszkih Nauk

Székhelye: 1014 Budapest, Országház u. 30.

A Társaság közhasznú fokozattal rendelkező jogi személy.

A politikatudomány hazai fejlesztésének előmozdítása érdekében 1982-ben alakult meg a Politikatudományi Társaság. Az elmúlt évtizedekben a Magyar Tudományos Akadémia segítségével és anyagi támogatásával hozzájárult ahhoz, hogy kialakuljanak a politikatudomány hazai fórumai; tömörítette azokat, akik szerepet vállaltak e tudományág intézményeinek erősítésében. Azok a változások, amelyek a társadalom szerkezetében és a politikai rendszerben végbementek, megteremtették a Társaság szervezeti és szakmai önállósulásának alapjait. A Társaság – alakulásának 25. évfordulója alkalmából és megfelelőbb szervezeti kereteinek kialakítása érdekében – alapszabályát az alábbiak szerint módosítja.

I.

A Társaság célja és feladatai

1.§ A Magyar Politikatudományi Társaság szakmai-tudományos egyesület, amely a hazai politológia különböző világnézeti és szakmai irányzataihoz és iskoláihoz tartozó szakembereket kívánja tömöríteni. Szabad fórumot biztosít a tudományos kutatás eredményei, valamint a tudomány és a politikai gyakorlat közötti viszony megvitatásának. A szakmai értékek és az igényes tudományosság képviseletében kíván befolyást gyakorolni a politikatudományt érintő döntésekre. Működése során számít a társadalomtudományi kutatók és oktatók, aktív részvételére és támogatására, különös súlyt kíván helyezni a fiatal politológusok, az egyetemi oktatásban részt vevő diákok és kezdő szakemberek bevonására.

A politikatudomány fejlesztése, a kutatás és oktatás feltételeinek jobb biztosítása, a politikatudomány művelőinek érdekképviselete, valamint a tudomány népszerűsítése érdekében a Társaság a tagság önkéntessége alapján tömöríti mindazokat, az egyesülethez csatlakozni kívánnak. A Társaság a politikatudomány művelőinek, kutatóinak, oktatóinak és népszerűsítőinek társadalmi szervezete; tagjai közé hívja azokat is, akik a politikatudománnyal határos vagy azzal összefüggő területeken tevékenykednek, illetőleg tevékenységük során a politikatudományra jellemző ismereteket, elveket, módszereket alkalmaznak (politikai szakértők, politikai elemzők).

2.§ A Társaság a politikatudományi kutatások nemzetközi és hazai tudományos eredményeire épít, s tevékenysége ezek gazdagítására irányul. A Társaság tevékenységével elősegíti a politikai elméletek és kutatási módszerek fejlesztését, a komplex társadalomtudományi szemléletmód és szaktudományos igényesség érvényesítését a politológiai oktatásban, kutatásban és a tudományos közéletben. A Társaság tagjai figyelemmel kísérik mind a hazai, mind a nemzetközi politikatudományban folyó kutatásokat és azok eredményeit.

3.§ A Társaság pénzügyi feltételeinek függvényében, szakmai és szervezeti hátterével támogatja tudományos elemzések közzétételét és szaktudományi folyóirat kiadását.

4.§ A Társaság szakosztályainak rendezvényeivel, tudományos konferenciáival és azok anyagainak közzétételével előmozdítja a hazai politikatudomány  fejlődését, a tudományos eredmények megismertetését, a szakmai információk áramlását.

5.§ A Társaság kiemelkedő szakmai-tudományos teljesítmények elismerésére díjakat alapít, melyeket rögzített szabályok és eljárásrend szerint ítél oda.

6.§ A Társaság elősegíti és támogatja a magyar politológusok nemzetközi tevékenységét.

A Társaság a Nemzetközi Politikatudományi Társaság (International Political Science Association – IPSA) tagszervezeteként ellátja az IPSA-ban a magyar képviselettel összefüggő teendőket.

7.§ A Társaság a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységet végzi:

A Társaság nem zárja ki, hogy alapítóján (tagjain) kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

A Társaság közhasznú szolgáltatásaiból való részesedés lehetősége, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők, igénybe vehetők.

A Társaság a bárki által igénybevehető közhasznú szolgáltatásait, azok mértékét, továbbá az igénybevétel feltételeit a www.mptt.hu honlapján hozza nyilvánosságra.

Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Jelen Alapszabály szóhasználatában közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.

A Társaság mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait a céljából fakadó és a jelen Alapszabályban rögzített kötöttségek figyelembevételével bárki igénybe veheti.
Tekintettel arra, hogy a Társaság mint közhasznú szervezet befektetési tevékenységet nem kíván folytatni, így befektetési szabályzat készítési kötelezettsége nincs.

A Társaság működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvános­ságát a www.mptt.hu honlapon történő közzététel útján biztosítja. Az Társaság közgyűlése, továbbá elnöksége a döntéseit a jelen bekezdésben szabályozott módon hozza nyilvánosságra.

II.

A Társaság tagjai

8.§ A Társaság tagja lehet az, aki a politikatudomány vagy a vele határos tudományágak területén rendszeres munkásságot fejt ki, és a Társaság alapszabályát magára kötelezőnek ismeri el, és tagdíj fizetésével hozzájárul a Társaság fenntartásához. A Társaság tagja részt vehet egy vagy több szakosztály munkájában

9.§A Társaságban egy tagsági típus került kialakításra. A Társaság valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

10.§ Új tag felvételéhez a jelölt rövid önéletrajzának és két tag ajánlásának benyújtása, továbbá a tagdíj befizetése szükséges. A felvételről az elnökség dönt. Az elnökség a döntést követően közzéteszi a felvett új tagok névsorát. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem elnökség által történő elfogadásával keletkezik.

A Társaság főtitkára köteles az egyesületi tagokról nyilvántartást vezetni.

11.§ A tagsági jogviszony megszűnik a Társaság megszűnése esetén, továbbá a tag kilépésével, halálával, illetve törléssel vagy kizárással. A kilépést írásban kell bejelenteni a főtitkár részére. A tagsági jogviszony az erre vonatkozó nyilatkozatnak a főtitkárhoz történt benyújtásának időpontjában szűnik meg.

12.§ Törölhető az a tag, aki a tárgyév június 30-ig írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti be az éves tagdíját. A felszólítást a Társaság titkársága egy alkalommal, a tárgyév második negyedéve során küldi ki, legalább 30 napos fizetési határidő hagyásával. A törlés tárgyában az elnökség határoz.

13.§ A tagot az elnökség zárhatja ki a Társaság tagjai közül abban az esetben, ha ellene bűncselekmény miatt a közügyektől való eltiltást tartalmazó jogerős büntető ítélet születik. Kizárható az a tag, aki a Társaság céljaival ellentétes tevékenységével a Társaságnak erkölcsi kárt okoz.

14. § A 12. és 13. paragrafusban meghatározott, a tag törlésére és kizárására irányuló eljárásra a következő szabályok vonatkoznak:

Az eljárás oly módon indul, hogy a tag törlésére vagy kizárására irányuló javaslatot (a továbbiakban: javaslat) a javaslat indokainak megjelölésével a főtitkár terjeszti az elnökség ülésén (a továbbiakban: ülés) az elnökség elé.

Az elnökség egyszerű szótöbbségi döntéssel dönt az ülésen arról, hogy a javaslatot tárgyalásra alkalmasnak tartja-e, amennyiben igen, úgy egyszerű szótöbbségi döntéssel dönt a javaslat megtárgyalása céljából összehívandó ügydöntő ülés (a továbbiakban: ügydöntő ülés) megtartásának időpontjáról.

Az ügydöntő ülést legalább 30 nappal későbbi időpontra kell összehívni az ülés időpontjához képest. Az ügydöntő ülés összehívására a 33. paragrafusban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

Az eljárás megindításáról, a javaslat lényegéről és indokairól, valamint az ügydöntő ülés helyéről és időpontjáról a főtitkár legkésőbb az ügydöntő ülést megelőző 20 nappal írásban (postán, faxon vagy emailben) értesíti az érintett tagot, és tájékoztatja arról, hogy az ügydöntő ülésen joga van megjelenni, azonban megjelenése nem kötelező, távolmaradása az ügydöntő ülés megtartását nem akadályozza, és az ügydöntő ülés időpontja előtt írásban vagy az ügydöntő ülésen szóban joga van védekezését előterjeszteni.

Az ügydöntő ülésen egyszerű többséggel meghozott határozat tartalmát a jelenlévő érintett taggal az elnök szóban közli, a jelen nem lévő érintett tag részére pedig az elnök ajánlott, tértivevényes postai küldemény formájában megküldi. A jelenlévő érintett tag részére szóban közölt határozatot a részére ajánlott, tértivevényes postai küldemény formájában a főtitkár megküldi, amennyiben az érintett tag ilyen tartalmú kérelmet terjeszt elő.

A tag törléséről vagy kizárásáról rendelkező határozatot a tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. A törölt vagy kizárt tag tagsági jogviszonya az erről rendelkező határozat közlésének napján szűnik meg. A határozat kézbesítésével összefüggésben a hivatalos iratok postai kézbesítésére vonatkozó szabályok érvényesek.

15. §  A Társaság tagja jogosult:

–   részt venni a Társaság rendezvényein, tevékenységében, kezdeményezni egyes kérdé­sek megvitatását,
–   a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, hatá­ro­zati javaslatot tenni,
–   a Társaság szerveibe választani és azokba választ­hatók.

16.§ A Társaság tagja köteles:
–   a Társaság alapszabályát és belső szabályzatait megtartani, a Társaság célját és szellemiségét tiszteletben tartani,
–   a Társaság közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatai szerint eljárni,
–   a közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni.

III. 
A Társaság szervezete

17. § A Társaság ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

18. § A Társaság vezető szervének, így közgyűlésének, az elnökségének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

19. § A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Társaság vezető tisztségviselője, elnökségi tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

20.§     A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Társaságot előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

21. § A Közgyűlés a tagok összességéből áll. A Közgyűlés a Társaság legfőbb döntéshozó szerve, amely dönthet minden olyan kérdésben, amelyet jelen alapszabály nem utal más szervek hatáskörébe.A közgyűlések nyilvánosak.

22. § A közgyűlést szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni; továbbá akkor is, ha ezt a tagok legalább egyharmada a cél megjelölésével írásban kívánja. Rendkívüli közgyűlés összehívását az elnökség is elhatározhatja. A közgyűlés időpontját az elnökség állapítja meg. A közgyűlést a főtitkár hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót ajánlott postai küldemény formájában, vagy fax vagy e-mail útján a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével és a távolmaradás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetéssel.

23. § Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:

24. § A Társaság szervei a közgyűlésnek felelősséggel tartoznak.

25. § A közgyűlést az elnök, vagy az őt helyettesítő főtitkár vezeti, kivéve ha ezen funkciók mindegyikében tisztújításra kerül sor. Tisztújító közgyűlés összehívása esetén a közgyűlés az elnök javaslatára levezető elnököt, jegyzőkönyv-vezetőt és 2 hitelesítőt választ a jelen lévő tagok közül. A levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető és a 2 hitelesítő nem lehet sem a Társaság leköszönő tisztségviselője, sem pedig jelölt a tisztújításon.

26. § A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Határozatképesség hiányában megismételt közgyűlés tartható, az eredeti közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 60 percnek kell eltelnie. A megismételt közgyűlés helyét és időpontját valamint a távolmaradás jogkövetkezményeit az eredeti közgyűlési meghívónak kötelezően tartalmaznia kell. A megismételt közgyűlésen a közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelen lévő tagok számarányától függetlenül határozatképes, amennyiben erre a tényre az eredeti közgyűlés meghívójában utalás történik.

27. § A közgyűlés határozatait – a tisztségviselők választását kivéve - nyílt szavazással, a szavazáson résztvevők többségének igen szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az a javaslat tekinthető elfogadottnak, amelyre az elnök szavazott. Az elnöki és a főtitkári tisztség elnyeréséhez az érvényes szavazatok többsége (50% + 1 szavazat) szükséges, a szavazás titkos.

A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egy­szerű szótöbbségével hozza.

28. § A közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik a Társaság valamennyi tagja.

29. § A tagnyilvántartást a társaság főtitkára vezeti, és a főtitkár teszi közzé a társaság honlapján.

IV.
Az elnökség

30. § A Társaság elnöke, főtitkára, a társaság korábbi elnöke a tisztsége megszűnésétől számított 3 évig, a közgyűlés által választott 10 további elnökségi tag és a szakosztályok elnökei alkotják az elnökséget.

31. § A közgyűlés által választott elnökségi tag három évre nyeri el megbízatását. Ha a közgyűlés által választott több mint 5 elnökségi tag mandátuma a szokásos tisztújítás előtt megszűnik, a hiányzó elnökségi tagokat a következő általános tisztújításig terjedő időszakra rendkívüli közgyűlésen kell megválasztani.

32. § Az elnökség a Társaság döntéshozó és ügyintéző szerve; tagjai között a feladatokat arányosan megosztja.

33. § Az elnökség határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Az elnökség a döntéseit a jelenlévők többségének igen szavazatával hozza. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség határozatait az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Tagkizárásra és törlésre vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni, illetve törölni szándékozott tag szava­zati jogát nem gyakorolhatja.
Az elnökségi ülést a főtitkár hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesíté­sével. A meghívót ajánlott postai küldemény formájában, vagy fax vagy e-mail útján az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelö­lésével. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

34. § Az elnökség feladatai:

35. § A közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben – amennyiben a közgyűlés által választott elnökségi tagok közül öt tag mandátuma a rendes tisztújítás előtt megszűnik - a közgyűlés megfelelő számú új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

36.§ A Főtitkár köteles az elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye megállapítható. A nyílt szavazás útján hozott elnökségi határozatokról vezetett nyilvántartás keretében a Határozatok Könyve a szavazásban résztvevők nevét is tartalmazza.

37. § Az elnökség tagjai feladatukat társadalmi megbízatásban látják el.

V.
Tisztújítás:

38. § A Társaság elnökét, főtitkárát és a további elnökségi tagokat a közgyűlés választja  – a rendkívüli tisztújításon történő választás kivételével - három évre. Amennyiben az elnök, a főtitkár, illetve az elnökség közgyűlés által választott további tagjai közül több mint 5 fő mandátuma a szokásos tisztújítás előtt megszűnik, rendkívüli közgyűlést kell összehívni. A tisztségviselők mandátumának a szokásos tisztújítást megelőző megszűnésének oka lehet lemondás, vagy a tagság megszűnése. A közgyűlés összehívásáról az elnökség köteles határozni.

39. § Elnöknek, főtitkárnak, elnökségi tagnak, továbbá szakosztály elnöknek csak a tagnyilvántartásban szereplő tag választható.

40. § A Társaság elnökének, főtitkárának és a közgyűlés által választott további elnökségi tagoknak a választása titkos szavazással történik. Az egyes tisztségekre külön kell szavazni.

41. § A Társaság elnökének, főtitkárának és a közgyűlés által választott további elnökségi tagoknak személyére a társaság tagjai tehetnek javaslatot. Az egyes tisztségekre érkező jelöléseket az elnökség által a közgyűlés előtt legalább 30 nappal felkért háromtagú, jelölőbizottság gyűjti. A jelölőbizottság tagjai a Társaság tagjai. A jelölőbizottság tagjainak nevét és elérhetőségét a Társaság honlapján közzéteszi. A jelölés lezárul a közgyűlést megelőző 5. munkanapon.

42. § A jelölések eredményét a bizottság elnöke a közgyűlésen ismerteti a közgyűléssel és átadja a tisztújítást lebonyolító 3 tagú szavazatszedő bizottságnak. A szavazatszedő bizottságot az elnökség javaslatára a közgyűlés választja a társaság tagjaiból. A szavazatszedő bizottság tagjai között nem lehet olyan, aki egyben jelölt valamely tisztségre.

VI.
A választási eljárás

43. § A tisztújításkor jelöltnek tekinthető az, akire a Közgyűlést megelőző 5. munkanapig a jelölőbizottsághoz érvényes írásbeli jelölés érkezett, és vállalta a jelölést.

44. § Az elnöki és a főtitkári tisztség elnyeréséhez egyaránt az érvényes szavazatok többsége (50% + 1 szavazat) szükséges.

45.§ Ha egy jelölt van, és nem szerzi meg a szükséges szavazatarányt, akkor a választás eredménytelen. Eredménytelen választás esetén még ugyanazon a Közgyűlésen új választást kell tartani. Ez esetben a jelölés a közgyűlésen történik. Ilyen esetben a jelölőbizottság bonyolítja le a jelölés folyamatát. A jelölés szóban történik, és amennyiben a jelölést a jelölt elfogadja, az a jelenlévők többségének igen szavazatával érvényes. A másodszori választás esetén is az elnöki és főtitkári tisztségek elnyeréséhez a jelenlevők szavazatainak abszolút többsége szükséges. Másodszori eredménytelenség esetén rendkívüli közgyűlést kell összehívni. Ebben az esetben az új közgyűlés időpontjáig legalább 30, de legfeljebb 60 napnak kell eltelnie.

46.§ Eredménytelen tisztújítás esetén az új rendkívüli közgyűlés összehívásáig ideiglenesen a korábbi tisztségviselők maradnak posztjukon.

47.§ Két jelölt esetén, ha szavazategyenlőség áll elő, meg kell ismételni a szavazást. Másodszori szavazategyenlőség esetén a szavazatszedő bizottság sorsolással dönt.

48.§ Kettőnél több jelölt esetén, ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok abszolút többségét, a két legtöbb érvényes szavazatot szerzett jelölt között második szavazási forduló dönt.
49. § Az elnökségi tagokat a közgyűlés kislistás rendszerben választja.  A kislistás választás lényege, hogy a szavazólapon abc sorrendben szereplő jelöltek közül legfeljebb a megválasztandó elnökségi tagok létszámának megfelelő számú személyre (rendes tisztújítás esetén 10) lehet szavazni, s a sorrendben legtöbb szavazatot kapott személyek lesznek elnökségi tagok.
Szavazategyenlőség esetén az egyenlő szavazatot kapott jelöltek listájával újabb szavazás, másodszori szavazategyenlőség esetén a 47. pont szerinti sorsolás dönt.
50. § A szavazatszedő bizottság bonyolítja le a szavazási eljárást  és állapítja meg a választás eredményét.

51. §. A szavazás titkos, a szavazólapok leadása a szavazatszedő bizottságnál a tagnyilvántartás alapján, a személyazonosság ellenőrzésével történik.

52. §. Ha a tisztújítás a társaság elnöki posztját is érinti, akkor a tisztújító közgyűlés levezetésére a közgyűlés a tisztújítás napirendjét megelőzően egy levezető elnököt választ a társaság jelenlevő tagjai közül. A levezető elnök személyére az elnökség tesz javaslatot. Az ülésen a tisztújítás megkezdésétől az eredmény kihirdetéséig az így megválasztott tag elnököl. A levezető elnök a társaság olyan, a közgyűlésen jelen lévő tagja, aki nem jelölt egyetlen tisztségre sem.

53. § Elnökválasztás esetén az elnökjelölt vagy elnökjelöltek szavazás előtt röviden ismertethetik elképzeléseiket a közgyűléssel.

54. § A jelölőbizottság a jelöltek névsorát és rövid önéletrajzát a jelölés lezárultával közzéteszi a Társaság honlapján. A jelölés lezárta után csak abban az esetben lehet a jelöltek névsorán módosítani, ha valamely jelölt visszalép a jelöléstől. Erről a tagságot legkésőbb a közgyűlésen értesíteni kell.

VII.
Tisztségviselők
55. § A Társaság tisztségviselői az elnök, a főtitkár és az elnökségi tagok.
56. § A Társaság elnökét a közgyűlés három évre választja tagjai sorából. Az elnök legfeljebb kettő cikluson keresztül töltheti be folyamatosan tisztségét. A ciklusok számába nem értendő bele a rendkívüli tisztújítás útján szerzett rövidebb mandátum. Megbízatásának lejárta után egy három éves ciklus tartamára automatikusan tagja az elnökségnek.
57.§ Az elnök feladatai:

58. § A Társaság főtitkárát a közgyűlés választja meg három évre. A főtitkár legfeljebb kettő cikluson keresztül töltheti be folyamatosan tisztségét. A ciklusok számába nem értendő bele a rendkívüli tisztújítás útján szerzett rövidebb mandátum.
59.§ A főtitkár feladatai:

A főtitkár köteles a közgyűlés és az elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bevezetni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye megállapítható. A nyílt szavazás útján hozott határozatokról vezetett nyilvántartás keretében a Határozatok Könyve a szavazásban résztvevők nevét is tartalmazza.

60. § A Társaság mindenkori elnöke és fõtitkára bejegyzendõ a Fővárosi Bíróságon, mint a Társaság együttes képviselői.

VIII.
A Felügyelő Bizottság

61. §A Társaság, mint közhasznú szervezet éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért az 1997. évi CLVI. törvényben megjelölt felügyelő szerv létrehozása nem szükséges. Amennyiben az éves bevétel az ötmillió forintot meghaladja, a közgyűlés gondoskodik az alapszabály megfelelő módosításáról és felügyelő szerv megválasztásáról.

VIII.
Szakosztályok

62. § A Társaság tagjainak szakmai tevékenysége a társaság konferenciái mellett  a szakosztályokban folyik.

63.§ A szakosztály létrehozását a tagok vagy az elnökség kezdeményezik. Bármely számú szakosztály létrehozható. A szakosztály létrehozásához legalább tíz fő írásos alapító határozata szükséges. A szakosztály alapításához az elnökség jóváhagyása szükséges.

64.§ A szakosztály tagjai sorából a tisztújító közgyűlést követően három évre elnököt és titkárt választ. A tisztségviselőkre a szakosztály tagjai tesznek javaslatot.

IX.
A gazdálkodás és működés szabályai

65.§ A Társaság a bíróság általi jogerős nyilvántartásba vétellel jön létre.

66.§ A Társaság tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik.

67.§ A tagdíj összegét és a befizetésének módját a közgyűlés a jelen Alapszabály keretei között határozza meg. A tagok tagdíj­befizetéseiről a főtitkár a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a Társaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

68.§  A Társaság a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

69.§ A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

70.§ A Társaság befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincsen.

71.§ A Társaság az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivé­telével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A Társaság mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

72.§ A Társaság a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

73.§ A Társaság váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

74.§ A Társaság vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

75.§ A beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók.

76.§ A Társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni a Ksztv. 19. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, amelynek elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

77.§ A Társaság köteles a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig a www.mptt.hu honlapján a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

78.§ A Társaságot a tagok nem gazdasági tevékenység céljára alapí­tották, és a Társaság gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak eléré­sét elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.

79.§ A Társaság működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügye­letet.
X.
A Társaság képviselete
80.§  A Társaság mindenkori elnöke és főtitkára együttesen jogosult képviselni a Társaságot..

81§  Az Társaság bankszámlája felett az elnök és a főtitkár együttesen jogosult rendelkezni.

XI.

A Társaság megszűnése

82.§ A Társaság megszűnik, ha a közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja.

83.§ Megszűnik továbbá a Társaság, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

84.§ A Társaság megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégíté­sére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon a tagok között a meg­szűnésig befizetett tagdíj arányában kerül felosztásra.

85.§ A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

XII.

Vegyes rendelkezések

86.§ A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

Budapest, 2007. november 23. napján

A Fővárosi Bíróság 11.Pk.60527/1989/25. számú végzése alapján eszközölt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

(ezen módosítások dőlt és félkövér  betűkkel szedve az 59.§ felsorolásának 12. pontjában)

…………………………….
elnök