A Magyar Politikatudományi Társaság Nemzetközi és Európa Szakosztálya vendége volt BALÁZS PÉTER,

a CEU professzora, volt külügyminiszter és uniós biztos

(2010. október 4. - CEU)

Az egykori külügyminiszter, aki a jelenlegi trió (spanyol-belga-magyar) elnökség tagjaként, a magyar diplomácia részéről maga is részese volt az elnökség intézményének átalakulásának és megváltozott szerepe formálódásának elmondta, hogy mindenképpen újdonságot jelent, hogy az egyes elnökséget viselő országok ebbéli feladataikat a jelenlegi rendszerben és rotáció alapján sokkal ritkábban tudják betölteni, amely különösen felértékelheti az egyes országok szempontjából az elnökségi félévet.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével megváltozott az Unió intézményi szerkezete is 1. létrejött az Európai Tanács elnökének két és fél éves ciklusra választott, önálló posztja, melyet jelenleg a volt belga miniszterelnök HERMAN VAN ROMPUY tölt be; 2. létrejött az uniós külügyminiszternek habár nem nevezhető, de mégis egyszemélyi külügyi főképviselő posztja, melyet LADY CATHERINE ASHTON tölt be. Ez a szerkezeti változás természetesen megváltoztatja a tanácsi ülések elnöki posztjának betöltését is, hiszen ily módon e formációkban nem az elnökségi országok felelősei vezetik és készítik elő kizárólagosan az üléseket, hanem a fenti intézmények vezetői. Mindemellett természetesen marad feladat bőven az elnökségi országokra is, hiszen jelentős tanácsokat (pl. ECOFIN) kell levezényelni és előkészíteni.

Az elnökségi feladat természetesen nem csupán a tanácsi formációk igazgatásában jelenik meg, hanem van egy sokkal fontosabb „mércéje”is egy adott ország képességeinek: azaz a soros tagországnak meg kell mutatni szervezési /menedzsment kvalitásait. E téren színes példákkal érzékeltetve mutatta be, hogy például a külsőségekre is jelentős hangsúlyt helyező Olaszország legalább annyira jó elnökséget tudhat magáének, mint az elsősorban a tárgyalások professzionális lebonyolítására törekvő Írország. A külügyminiszter szavaival élve, „Magyarországnak az addig vezetett kisautóból át kell ülni majd egy 27 fős kocsiba, amit ugyanúgy kell vezetni tudni”, amely után megmutatkozik, milyen nyomot, impressziót hagy egy ország maga után.

Az előkészítés, felkészülés kapcsán BALÁZS PÉTER elmondta, hogy a soros elnökség napirendjének legnagyobb része már kész, hiszen a kérdések többsége magából az Unió napirendjéből következik (pl. új költségvetési keret elfogadása), és a trió elnökség felállításának köszönhetően már Magyarország, Spanyolországgal és Belgiummal közösen elfogadott egy 18-hónapos programot a hármas elnökség idejére. Emellett vannak olyan témák, amelyek az egyes elnökségek programját az éppen aktuális félévet betöltő országhoz kötődnek, így várhatóan 2011. januárjától a magyar elnökség témái között fog szerepelni az új költségvetés mellett a vízügy, a Duna-stratégia, a Nyugat-Balkán kérdése, a keleti partnerség, az energiapolitika, a lehetséges bővítések kérdései (Horvátország - finisben, Izland - kérdéses, Törökország- folyamatban); amely sort tovább bővíthetnek az előre nem várt események, amelyek adott esetben megnehezíthetik az elnökség életét, s amelyekre lehetőség szerint fel kell készülni.

A magyar elnökség sikerében erősen bízva, ugyanakkor a professzor szerint esetleges nehézséget okozhat a jelenlegi kormányzati struktúra, hiszen a kevésszámú, sok terület irányítását ellátó csúcsminisztériumok nem tudnak teljesen beilleszkedni az uniós tanácsi rendszerbe.

2010. október 10.

dr. Lux Ágnes

Pető Lilla

Ördögh Tibor