Elkezdődött az MPTT Európai Politikai Szakosztálya és a Magyarországi Európa Társaság (MET) közös programsorozata 2007. február 26-án, a Merlin Színházban.

A sorozat a Hegedűs István által szerkesztett „A magyarok bemenetele -  Tagállamként a bővülő Európai Unióban” című tankönyv apropóján indult, amely a budapesti Corvinus Egyetem Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány választáskutatási könyvsorozatának európai politikával, integrációval, Magyarország uniós csatlakozásával foglalkozó 2007-ben megjelent kötete.
A kerekasztal-beszélgetés központi témája az európai identitás és a magyar azonosságtudat kapcsolata volt, amelyen a kötet szerzői vettek részt.
Koller Boglárka (Zsigmond Király Főiskola) a nemzetközi kapcsolatok oktatója, beszélt a közösségi azonosságtudat kialakulásának esélyeiről, identitáselméleti hátteréről és az etnoszimbolista-konstruktivista felfogások különbségeiről is. Továbbá feltette azt a kérdést, hogy polgári, a habermas-i értelemben vett kötődés fog-e kialakulni Európa népeiben, vagy létrejöhet-e kulturális, érzelmi alapon értelmezett kötődés a közös Európához. Saját találó definíciójaként bevezetett „identitás-hálóról” is pontos képet kaphatott a hallgatóság.
Lengyel György (Corvinus Egyetem) szociológus, a magyar társadalmi csoportok megítélését vizsgálta az európai integráció és a szupranacionális identitás kérdéseihez, amelynek során kitért a kulturális-materiális javak általi meghatározottság és az Unióhoz előnyként vagy hátrányként való viszonyulás kutatási hipotézisének megállapításaira, az informáltság és involváltság hatásának kérdéseire, az énazonosság és a társadalmi azonosság vizsgálatára is. Valamint felvetette a korábban elhangzottakra reagálva, hogy az Unió iránt érzett bizalmatlanság okait is érdemes lenne vizsgálni a bizalmi indexeken túl.
Örkény Antal (ELTE TÁTK) elsődlegesen az empirikus szociológia kérdéseit vetette fel a versengő és többes identitásokról, a hagyományos identitásépítési technikákról és az attól alapjaiban eltérő közösségi azonosságtudatról, amelyeket empirikus vizsgálati eredményekkel is illusztrált. Az Unióhoz való viszony összetevőit, kötőanyagait sorra véve, kitért a materiális javak, jóléti célok determináló hatására, és Magyarország speciális jellemzőjére: a felméréseken tapasztalt más elemeket felülíró pártpolitikai hovatartozásra.