Felhívás előadás tartására a Magyar Politikatudományi Táraság 2007 évi vándorgyűlésén (Pécs 2007. június 22–23; rezümék beküldése február 28-ig)

1.

A politika a huszadik században képlékeny területté vált. Egyrészt folyamatosan változnak a szervezetek s az intézmények, másrészt képlékenyek a politikai közösségek is, amelyekhez az egyén tartozik. Nemcsak a politika mibenléte vált kérdésessé, hanem az is, hogy az egyéneknek milyen identitása van. Ennek következtében a politikai tevékenység egyik kitüntetett területe a politika értelmezése és definiálása, a politikai azonosságok és különbségek rögzítése. A politika mindig is nagy identitáscsaták területe, ami nem egyszerűen azt jelenti, hogy vannak különböző szervezetek és közösségek, amelyekhez az egyén valamilyen módon és mértékben kötődik, hanem az identitás elsősorban a politika egészének értelmezése és alakítása. Az identitás egyszerre szól a dolgok természetéről, arról, hogy miként lehet róluk tudáshoz jutni, továbbá arról, hogy az egyén miben vehet részt, mit tehet és hogyan gondolkodik a politikáról. A politikai identitásoknak tehát komoly tétje van, jelenségei pedig a politika állapotáról és a politizálás alapvető vonásairól tudósítanak bennünket.

Magyarországon elmúlt bő másfél évtizedben jelentős identitásküzdelmek zajlottak: a rendszerváltozás és az azt követő idő a magyar történelem egyik nagy elhatárolódási és önazonosság keresési időszaka volt. A közvéleményt ma is élénken foglalkoztatják az identitás kérdései: mi a nemzet, milyen a pártok ideológia arculata, mit tekintünk egyáltalán politikának, mire szavazunk, mi az Európai Unió, mit jelent a választók lokális kötődése, és így tovább. Ezek, és más hasonló jelenségek, a közgondolkodásban többnyire a politika válságaként és a politika nehezen értelmezhető vonásaként jelennek meg. A Magyar Politikatudományi Társaság Elnöksége ezért is fontosnak tartja, hogy a politológusok és más társadalomkutatók a társaság 2007 évi közgyűlésén megvitassák az identitás és a politikai tudás kérdését.

Az Elnökség a konferencia előkészítésére és tartalmi munkájának szervezésére Szakmai Bizottságot hozott létre. A bizottság vezetője a konferencia szakmai igazgatója Szabó Márton egyetemi tanár (MTA Politikai Tudományok Intézete, 1014 Budapest I., Országház út 30. Tel: 375-9011, e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ), titkára Szűcs Zoltán Gábor PhD hallgató (ELTE ÁJK Doktori Iskola) e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , tagjai az alant jelzett témavezetők, valamint a társaság elnöke és főtitkára, valamint vándorgyűlés szervezési igazgatója. Az Elnökség a Szakmai Bizottság javaslata alapján, az alábbi tizenkét témában hirdeti meg az előadásokat, illetve várja rezümék és dolgozatok készítését.

2.

Metszetek, minták, traumák: a hazai politikai identitás politikaszociológiai nézőpontból
Témavezető Kéri László tudományos főmunkatárs, MTA Politikai Tudományok Intézete
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Milyen alapvető változások voltak a magyar politikai identitásban az elmúlt évtizedekben? Milyen mintákat követünk a politikai önazonosságunk kialakítása során? Mi a viszonya a kultúrának, az identitásnak és a reprezentációnak? Hogyan változtak a generációk identitásai hazánkban? Mi a viszonya a kisebbség és a többség identitásának? Milyen identitásmintákat követünk a politikában?

Szavazók, szavazótáborok és politikai identitások
Témafelelős Karácsony Gergely tanársegéd, Corvinus Egyetem, Politikatudományi Intézet Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Mennyire jellemezhetők kiforrott identitásokkal a magyar választópolgárok? Létezhetnek-e egyáltalán ilyenek a tabloid politikai korszakában? Milyen szocio-kulturális hatások és ideológiai konstellációk határozzák meg a választók politikai önazonosságát? Mekkora az ellenségképek, a „negatív” identitások szerepe és mekkora a pozitív identitásoké? Léteznek-e lokális politikai identitások Magyarországon?

A politikus identitásproblémái
Témavezető Csizmadia Ervin tudományos főmunkatárs, MTA Politikai Tudományok Intézete
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Mit jelent a politika perszonifikálódása és a politikus identitása? Mennyire azonosak a politikusok önmagukkal? Mitől lesz valakiből államférfi? Mi az a szerepkészlet, amely rendelkezésére áll a politikusnak? Hogyan változnak a politikusi szerepek a különböző történelmi korszakokban? Összehasonlíthatók-e a hazai politikusok a külföldi pályatársakkal, illetve kiállják-e az összehasonlítás próbáját? Mit tehet egy politikus, ha pártja (kormánya) identitásválságba kerül, azaz radikálisan módosítania kell világnézetén és programján?

Politikai tudás, identitás és politikai szocializáció
Témavezető Szabó Ildikó főiskolai tanár, Károli Gáspár Református Egyetem
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Mit jelentenek a közösségi kategóriák (nemzet, társadalom, etnikum, vallás) a mai magyar közgondolkozásban? Milyen nemzetfogalmak élnek a mai magyar közgondolkozásban? Milyen nemzetkonstrukciók jellemzik a politikai pártok diskurzusait? Milyen szerepe van a politikáról való tudásnak a politikai identitásban? Milyen szerepük van a különböző tényezőknek (oktatás, civil szféra, társadalmi tapasztalat, politikai diskurzus) a politikára vonatkozó tudásban? Milyen szerepet játszik az állampolgári szocializációban az iskola? Milyen identitásstratégiákat folytatnak a politikai pártok? Milyen szerepet játszik a nemzeti szocializációban az iskola és a pártok?

A társadalmi nem (gender) mint identitásprobléma
Témavezető Zentai Viola egyetemi tanár, Centre for Policy Studies, CEU Budapest
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Mi a jelentősége a társadalmi nemi szerepek vizsgálatának a politikatudományban? Milyen erők és törekvések motiválják a nemi identitás felmutatását a késő modern társadalmakban és ezek milyen ellenállásokba ütköznek? A nemi identitás milyen más társadalmi különbözőség artikulálásával talál versengő vagy egymást erősítő kapcsolatot? Merre teremnek a makacsul hierarchikus természetű különbségek (mint például a nemi szerepek) politikai megjelenítésének késő-modern elméletei? Mi az összefüggés a feminista mozgalmak és a gender szerepekről szóló, vagy azok által inspirált politikai diskurzusok között? Melyek a hatalom, az egyenlőtlenség és az igazságtalanság gender szempontú kritikái? Van-e a magyarországi esélyegyenlőségi törekvéseknek és a gender kutatásoknak érdemi hatása a politikatudományi kutatásokra, vagy azok szemléletre?

Politika és történelem viszonya
Témavezető Szűcs Zoltán Gábor doktorandus, ELTE AJK Politikatudományi Doktori Iskola
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Milyen politikai identitásfunkciót tölthet be a történeti múlt elbeszélése? Mennyire változóak ezek történetileg? Hogyan hatott politika és történelem viszonyára a modern nacionalizmus megjelenése, vagy éppen a modern történettudomány kialakulása? Mennyire voltak átjárhatóak fikció és valóság határai a történelem elbeszélésének különféle műfajaiban, s mennyire azok ma is? Mennyire befolyásolják a múlt elbeszélését a tudományos, a politikai vagy épp az irodalmi szándékok?

Titok, igazság, politika
Témafelelős Balázs Zoltán egyetemi docens, PPKE BTK, Szociológia Tanszék
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Feltétele a demokráciának a politika teljes nyilvánossága? Mi a kapcsolat igazság és politika között? Veszélyes-e politikai közösségre nézve az igazság megismerése? Hogyan működik az elrejtés hatalma? Lehetséges-e a tudás teljességének a megszerzése a politikában? A politikai gyakorlat szükségképpen az elrejtés és a manipuláció gyakorlata-e? Vajon a politikai tudás egészleges vagy részleges, veszélyes vagy felszabadító jellegű-e? Hogyan függ össze az államérdek (arcani imperii) és a manipuláció? Hogyan gondolkodtak a filozófia jelentős alakjai az iménti problémákról? A fenti, és a fentihez hasonló kérdésekre milyen válaszok adhatók eszmetörténeti és fenomenológia megközelítésből?

Politikai pártok és politikai identitások
Témavezető Vida István kutatóprofesszor, ELTE BTK Pártkutató Műhely
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Hogyan határozzák meg a pártok önmagukat? Van-e jelentősége a pártok gyakorlati politikájában az önmeghatározásának, és ha igen, akkor ez hogyan valósul meg? Van-e a pártoknak önálló és karakteres ideológiájuk? A pártok életében mi a viszonya a folyamatosságnak és a megszakítottságnak, az állandóságnak és a változásnak? A választók, a párttagok és a pártvezetés milyen módon hatnak egymásra?

Civil szervezetek identitása, állam, politika
Témavezetők Szabó Máté egyetemi tanár, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Nizák Péter PhD hallgató, ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskola
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Mik a civil politizálás pártpolitikai határai? Hogyan működnek a civil társadalom többes-identitású, speciális aktorai (az egyházak, az önkormányzatok, a korporációk)? Melyek a civil társadalmi szintek interakciói és konfliktusai (lokális, regionális, nemzeti, európai régiós, európai, globális)? Meddig „nyúlhat be” az állam a civil szervezetek világába, hol végződik a partnerség, hol kezdődik a kooptáció? Hogyan jelennek meg a civil szervezetek diskurzusai a politikai nyilvánosságban?

Nemzet, identitás, nemzettudat: elmélet és gyakorlat
Témafelelős Kántor Zoltán tudományos munkatárs, Teleki László Intézet Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Milyen új elméleti és módszertani keretekben értelmezhető a nemzeti identitás? Milyen intézmények alakítják a nemzeti identitást? Mi az összefüggés a nacionalizmus, a nemzet és a nemzeti identitás között? Konstruált vagy esszenciális a politikai és nemzeti identitás? Mi a viszony a nemzeti önazonosság és nemzetre vonatkozó tudáskészlet között? Hogyan értelmezhető a nemzeti identitás a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyarok esetében? Hogyan befolyásolták a nemzeti identitást az elmúlt évek vitái nemzeti és kisebbségi kérdésekről? Mi a különbség és az azonosság a magyarok és más nemzetek identitása között?

Regionális identitás, helyi identitás, „tudásalapú” helyi politika
Témafelelős Pálné Kovács Ilona egyetemi tanár, PTE BTK, MTA RKK
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Milyen tényezők befolyásolják a társadalom regionális beágyazódását? Van-e regionális identitás, van-e regionális léptékű politikai nyilvánosság? Létrejönnek-e, s ha igen, akkor hogyan működnek a regionális hálózatok? Milyen kötődések találhatók a helyi önkormányzatok döntéshozási mechanizmusaiban? Mi a viszony a „helyi tudás” és pártpolitikai dimenziók között? Milyen kapcsolat van az „epistemic” közösségek és a helyi politika között? Milyen kapcsolatrendszer működik szakértők és politikusok között?

3.

A konferenciára való jelentkezés nyitott, a konferencián nemcsak a társaság bejegyzett tagjai vehetnek részt. Az előadásnak feltétele viszont egy 200–300 szavas, az előadás lényegét tartalmazó rezümé, amit legkésőbb 2007 február 28-ig kell e-mailben elküldeni a témafelelősök fent megadott címére. Az érdeklődők természetesen személyesen is kereshetik a témafelelősöket. A rezümén fel kell tüntetni az előadás címét, a pályázó nevét, beosztását, munkahelyét és e-mail címét. A jelentkezések elfogadásáról és a szekciók kialakításáról a Szakmai Bizottság a rezümék beérkezése után dönt. A vándorgyűlés számára külön honlap készül, ami tartósan fennmarad a társaság honlapján egyik linkként. Ezen megjelentetjük a rezüméket, és publikációnak nem számító nyilvánosságot biztosítunk az előadások kapcsán készült tanulmányoknak is.

A konferencia végleges programját a rezümék beérkezése után alakítjuk ki, és tesszük közzé. Ezzel együtt meghirdetjük a jelentkezés módját és feltételeit, amelyek azonban várhatóan nem különböznek a vándorgyűlés eddigi részvételi feltételeitől. Néhány fontos szervezési kérdésben azonban az Elnökség már döntött. A kétnapos konferenciát 2007 június 22-én és 23-án, pénteken és szombaton rendezzük a Pécsi Tudományegyetemen, együttműködve a Bölcsészettudományi Kar Politikai Tanulmányok Tanszékével. A konferencia szervezési igazgatója Tuka Ágnes tanszékvezető egyetemi docens. Címe: 7624 Pécs.- Ifjúság útja 6/b. Telefon: 72/503-600/4124, e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Budapest 2006. december

A Magyar Politikatudományi Társaság Elnöksége