Európai Integrációs Szakosztály programja PDF Nyomtatás E-mail

A Magyar Politikatudományi Társaság Európai Integrációs Szakosztályának 2006. október 17-én tartott programjának témája „A civil szervezetek lehetőségei az Európai Unió döntéshozatali eljárásaiban” volt.

A Magyar Politikatudományi Társaság Európai Integrációs Szakosztályának 2006. október 17-én tartott programjának témája „ A civil szervezetek lehetőségei az Európai Unió döntéshozatali eljárásaiban” volt. A programnak az ELTE Jogi Kara adott otthont, meghívott előadónak Dr. Pintér Istvánt, a Geopolitikai Tanács (Council of Geopolitics – www.cgeopol.hu) Kuratóriumának elnökét kértük fel.
A Geopolitikai Tanács 2001. óta működő civil, pártsemleges elemzőközpont és lobbyszervezet. Elsősorban geopolitikai, versenyképességi politikai és stratégiai témákban készítenek elemzéseket, szerveznek konferenciákat, szemináriumokat. Pintér úr előadásában belülről engedte láttatni az uniós döntések előkészítésének mikéntjét, illetve a magyar civil szervezetek lehetőségeit, és problémáit.
Magyarországon a hivatalos adatok szerint több mint 80 000 civilnek mondott egyesület van, amelyben sajnos nem kis számban megtalálhatóak az adóelkerülési formát civil egyesülés vagy alapítvány által választók jelenléte is, és a „látszat” civil szervezetek is. Problémát jelent továbbá a túlpolitizáltság jelensége civil szférában. Ezeken túl problémát okoz itthon és Európa más országaiban a civil szervezetek pontos definiálása és jogszabályi rendezése, amely elősegítené az átlátható szervezet, a korrupciómentes működés, és a valódi, érdekképviselő-kijáró munka meghonosodását, majd ezzel a civil társadalom megerősödését is. Az Európai Unióban elkülöníthetőek aktív és passzív nemzetek, azaz akik komolyan veszik az európai „játékteret” megfelelő szellemi háttérrel, folyamatos munkával és persze anyagi bázison valóban képesek befolyásolni az európai szintű döntéseket is. Magyarország ebből a szempontból alulreprezentáltnak és kevéssé aktívnak számít Pintér úr brüsszeli tapasztalatai alapján, amelyet tetéz a kellő kapacitás és pénzügyi háttér hiánya. Az érem másik oldalán persze megemlítésre került az is, hogy a hazai nyilvánosság előtt az uniós témák továbbra sem kerültek vezető szerepbe, holott az érdekérvényesítés és döntésbefolyásolás lehetősége ott van ugyanúgy a magyar érdekek számára is, amelyet részben a civil szereplők is tudnának érvényesíteni.
Pintér úr beszámolt a tárgyalás alatt lévő az Európai Bizottság által kidolgozott „Európai átláthatóságról” szóló Zöld Könyvről, amelynek elfogadása fordulópontot jelentene a sokat – joggal - kritizált átláthatatlan döntéshozatal transzparenciájának megteremtésében, a partnerség és konzultáció intézményének megerősítésében olyan elemek által, mint például a szabadabb dokumentum hozzáférés, a bizottság mellett dolgozó szakértők és konzulensek névsorba vétele, több és ténylegesen elvégzett hatástanulmány kívánalma.
A viszonylag kis látszámú hallgatóság okán lehetőség nyílt az előadót közvetlenül több témában megkérdezni, így szó esett a civil szervezetek horizontális együttműködéseiről, amelynek kapcsán Pintér úr elmondta, hogy a regionális kapcsolódások itt is jól működhetnek, mert például a Geopolitikai Tanács a visegrádi országokkal kezdett egy közös uniós projektbe a moldáv demokrácia fejlesztéséről. Kitért az előadó a magyar jogi háttérre is, amelyben üdvözölte a 2006. szeptember 1-jével hatályba lépett magyar lobby – törvényt, illetve bizonyos élesebb kritikai elemek is megfogalmazódtak a nem megfelelően működő Nemzeti Civil Alapprogram kapcsán.