Pesti Sándor, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet, igazgató
Kaiser Tamás, Pannon Egyetem Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet, mb. igazgató
Két politológus hallgató: Sólyom Barnabás (Corvinus) és Törteli István (ELTE)
kb. 15.00 óra A közgyűlés vége
E n y e d i Zsolt sk. A r a t ó Krisztina sk
a Magyar Politikatudományi Társaság a Magyar Politikatudományi Társaság
elnöke főtitkára
*A Közgyűlést hivatalosan 9.30 órára hívjuk össze. Határozatképtelenség esetén az Alapszabály 26 § értelmében a Közgyűlés másodszori összehívása 60 perccel későbbi időpontra, azaz 10.30 órára történik, amely a megjelentek létszámától függetlenül is határozatképes. Az eddigi gyakorlat alapján az utóbbi időpontban kezdődhet a Közgyűlés.
Ésszerű mértékű és diszkriminációmentes finanszírozást a felsőoktatásban!
A Magyar Politikatudományi Társaság közleménye
A Magyar Politikatudományi Társaság megdöbbenéssel szembesül a társadalomtudományok felsőfokú oktatására vonatkozó kormányzati döntésekkel és tervekkel. Az idei jelentős elvonások után jövőre tovább akarják szűkíteni az államilag finanszírozott jogi, közgazdasági, szociológiai, politikatudományi hallgatói keretszámot. Ez korlátozza a hallgatói szabadságot, társadalmilag igazságtalan, hiszen a szegényebbeket sújtja, és tönkreteszi a legkiválóbb hazai szakmai műhelyeket. Meggyőződésünk, hogy ez a nemzet érdeke ellen való. A társadalomtudományok nem haszontalan, úri huncutságok. Fontos szerepet hárul rájuk egy versenyképes gazdaság, igazságos társadalom, és demokratikusan, hatékonyan működő állam kialakításában.
Idén 25%-kal csökkentették az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát a társadalomtudományos képzésekben – ez a csökkenés a politikatudomány tekintetében 40%-os volt. A napvilágot látott elképzelések szerint a kormányzat a jövőben még drasztikusabb elvonásokra készül: a közgazdaságtan, a jog, a politikatudomány, a szociológia, az antropológia államilag finanszírozott hallgatói keretszámait radikálisan tovább csökkentenék. Mindez korlátozza a hallgatók szabadságát abban, hogy megválaszthassák, hol kívánnak tanulni, és igazságtalan, hiszen a társadalomtudományi képzésekben a kevésbé tehetős családok gyermekei csak korlátozott módon vehetnek majd részt.
Aggodalmunkat fejezzük ki azzal a hozzáállással kapcsolatban is, amely ezekben a javaslatokban megnyilvánul. Meggyőződésünk, hogy korunk számos fontos problémáját, mint például az állam nem elég hatékony működését, a gazdaság versenyképesebbé tételét, a környezeti kihívásokat, a társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység nyomasztó gondját nem, vagy nem kizárólag technikai tudással lehet kezelni és megoldani. A társadalomtudományi diplomával rendelkezők munkaerőpiaci, elhelyezkedési lehetőségei jók, ami szintén mutatja, hogy fontos, használható tudásról van szó. Az állam visszavonulása a felsőfokú oktatás finanszírozásából szűkíti a szakmai utánpótlás bázisát, és fékezi az új tudás előállítását. Márpedig hazánk problémáinak megoldásához elengedhetetlen a hazai társadalomról való megbízható tudás, amit helyettünk senki más nem fog létrehozni.
Elítéljük a társadalomtudományokat leminősítő vulgár-produktivista megnyilvánulásokat. Meggyőződésünk, hogy a világ mai komplexitása idején fontos szerep hárul a társadalomtudományokra egy versenyképes gazdaság, igazságos társadalom és demokratikusan működő állam létrehozásában. A rendszerváltozás egyik fontos vívmánya volt a modern társadalomtudományi és ezen belül a politikatudományi kutatás és oktatás meghonosodása. A demográfiai helyzet, a gazdasági nehézségek és más szempontok igazolhatnak bizonyos mértékű támogatás csökkentést, azonban az államnak ésszerű keretek között, és nem diszkriminatív módon támogatnia kell a társadalomtudományi felsőoktatást. Ez a nemzet érdeke.
Ajánlás politikai elemzők részére
Felkérjük tagjainkat, hogy amikor olyan témában szólalnak meg, amellyel kapcsolatban az őket foglalkoztató politikai szervezetek, intézmények, vagy ezek számára dolgozó cégek által érintettek, erről a tényről tájékoztassák a közvéleményt.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar közéletben politológusként, politikatudósként, politikai elemzőként vagy politikai szakértőként ismert tagjaink egy jelentős része rendszeres vagy eseti jelleggel, közvetlenül vagy cégeik és intézményeik útján, tanácsadói kapcsolatban áll politikai intézményekkel és politikai szereplőkkel. A politikai tanácsadás fontos és legitim tevékenység. Ugyanakkor komoly etikai problémákat vet fel, ha a tanácsadó a nyilvánosságban ezen kapcsolat ismertetése nélkül szólal meg olyan ügyekben, amelyekben közvetetten maga is érintett.
A fenti elv betartása nemcsak a politikával kapcsolatos szakmai megszólalások hitelét segítheti elő, hanem a demokratikus rendet erősítő átláthatóságot is.
2011. október 10., Budapest
a Magyar Politikatudományi Társaság elnöksége
A Magyar Politikatudományi Társaság 17. Vándorgyűlése (Budapest)
PROGRAM (pdf - angol nyelvű, frissítve: 2011. május 17.)
Európa politikai szerkezete új kihívásokkal néz szembe napjainkban. A Lisszaboni Szerződés, oly sok viszontagság után, olyan időszakban lépett hatályba, amelyben az Európai Unió legismertebb és legnagyobb hatású projektjét, az Eurozónát is veszély fenyegeti. A tagállami gazdaságpolitikák koordinációja sürgetőbb feladat, mint azt valaha gondoltuk, de nem tisztázott, hogy a kormányok, a közösségi intézmények és a piacok között az együttműködés milyen új formái jönnek majd létre. A bővítés kérdése továbbra is a legnagyobb kihívások egyike, ugyanakkor az új tagállamok integrációja sok szempontból inkább remény, mint valóság. Közvetlen földrajzi környezetében az Unió a gazdasági és politikai stabilitás egyik fontos forrása, de a versenyképességével kapcsolatos kétségek megkérdőjelezik globális jelentőségét. A “demokrácia deficittel” kapcsolatos politikai és akadémiai viták felhívták a többszintű politikai rendszer legitimációs problémáira a figyelmet, de koherens intézményi reformterv nem jött létre.
Mindezen aktuális kihívásokra és az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségére való tekintettel, a Magyar Politikatudományi Társaság éves Vándorgyűlése az európai integráció kérdéseit állítja elemzései középpontjába. Azonban a konferencia módot nyújt bármely más politikatudományi témához kacsolódó előadásra is.
Plenáris előadások:
Nyitó előadások:
Andrew Moravcsik (Princeton University)
Are Criticisms of Europe’s “Democratic Deficit” Consistent with Basic Political Science?
Philippe C. Schmitter (European University Institute)
The Future of Democracy in Europe and in the European Union
A CEU Center for European Union Research által támogatott kerekasztal-beszélgetés a pártok szerepéről az Európai Unióban:
Robert Ladrech (Keele University/College of Europe)
Kenneth Benoit (London School of Economics)
Tóka Gábor (Central European University)
Záró előadás:
Csaba László (Central European University)
The political economy of the crisis of the Eurozone
Helyszín: Károlyi-Csekonics Palota és Közép-európai Egyetem
Regisztráció a hallgatóság számára:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
(kérjük írja a tárgy mezőbe "regisztráció")
Kérdésekkel forduljon a szervezőkhöz:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
.
A Magyar Politikatudományi Társaság a 2010-es adóévtől kezdve, közhasznúsága következtében jogosult a befizetett adó 1%-ának fogadására. Kérjük, amennyiben a Társaságot kívánja támogatni, a mellékelt nyilatkozatot szíveskedjék az APEH-hez eljuttatni. Felhívjuk figyelmét arra, hogy az első adóbevallási határidő február 25-e (egyéni vállalkozók), a második május 20-a (magánszemélyek).
A Magyar Politikatudományi Társaság Nemzetközi és Európa Szakosztálya vendége volt BALÁZS PÉTER, a CEU professzora, volt külügyminiszter és uniós biztos
Európai Politikatudományi Társaságok konföderációja
Október 8.-án és 9.-én Budapesten rendezte meg találkozóját az Európai Politikatudományi Társaságok konföderációja. A magyar Politikatudományi Társaságot Bozóki András és Arató Krisztina képviselték. A résztvevők Bozóki Andrást a testület vezetőségébe is beválasztották, immár másodszor.
CEPSA konferencia
FELHÍVÁS KONFERENCIA RÉSZVÉTELRE
A Közép-Európai Politikatudományi Társaság (CEPSA) 2010. október 14-15-én Pozsonyban rendezi éves, angol nyelvű konferenciáját. A konferenciára történő jelentkezés részleteit az alábbi felhívás tartalmazza:
A konferenciára korlátozott számban a Magyar Politikatudományi Társaság tagjai számára szállás- és utiköltség térítést biztosít a CEPSA, illetve a Magyar Politikatudományi Társaság.
A konferencia szervezői által visszaigazolt részvételi lehetőség birtokában az alábbi információk megküldésével igényelhető a támogatás:
- a jelentkező rövid tudományos életrajza
- a konferencián előadni kívánt előadás angol nyelvű tervezete
- a konferencia szervezők visszaigazolása az absztrakt elfogadásáról
- a kérelem rövid indoklása.
A dokumentumokat kérjük a Társaság számára a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
címre 2010. szeptember 20-ig kizárólag emailen megküldeni. A kérelmekről Enyedi Zsolt, az MPTT elnöke, Arató Krisztina, az MPTT főtitkára, valamint Körösényi András, az MPTT volt elnöke által alkotott ad hoc bizottság dönt.
2010-es Kolnai Aurél-díj
A 2010-es Kolnai Aurél-díjat Hajnal György, az ECOSTAT tudományos főmunkatársa kapta, „Újszerű kudarcmechanizmusok a magyar közpolitika világában” (Politikatudományi Szemle 2009:4, 61-81. pp.) című tanulmányának elismeréseként.
Megválasztott tisztségviselők
A Magyar Politikatudományi Társaság „Alapszabály”-a szerint 2009. december 11-én megtartott tisztújító közgyűlés a következő tisztségviselőket választotta meg.
A Magyar Politikatudományi Társaság XV. Vándorgyűlése 2009. július 3-4 (péntek-szombat) Miskolci Egyetem Jelentkezési határidő 2009 március 31, e-mailben a Témavezetőknél.